Rekordhiány - tőkebeáramlással
Tavaly valószínűleg rekordnagyságú, a GDP 8,5 százalékára rúgó volt a folyó fizetésimérleg-hiányunk. Az első három negyedév adatai alapján elmondható, hogy a hiány 5,3 millárd euróra emelkedett az egy évvel korábbi 4,7 milliárdról. A táblázatból látható, hogy Magyarország teljesítménye minden tekintetben rosszabb volt, mint Csehországé (és a magyar adat gyengébb a szlovák vagy lengyel adatnál is). Ennek elsődleges oka a kormányzati és magánfogyasztás egészségtelenül nagy növekedésének elhúzódó hatásaiban keresendő, és ezt erősítette, hogy a magánmegtakarítások alacsony szinten maradtak.
Jó hír viszont, hogy az áruforgalmi egyenleg az export (euróban számolva) 15 százalékos növekedésének köszönhetően javult. Ezt azonban bőven meghaladta a jövedelmek és a szolgáltatások körében mért hiány növekedése, és azt is érdemes hozzátenni, hogy a cseh és lengyel exportnövekedés 20 százalék felett volt.
Az igazán kedvező változás a hiány finanszírozásában következett be. A 2003-as visszaesés után tavaly jelentősen növekedett a nettó közvetlen tőkebefektetések értéke.
Ebben közrejátszott az is, hogy tavaly már sem a magyar vállalatok külföldi akvizíciós tevékenysége, sem a tulajdonosi hitelekkel kapcsolatos elszámolások nem növelték olyan mértékben a tőkekiáramlást, mint egy évvel korábban, de a (részben a privatizációs tevékenység megélénkülése miatt) nagyobb tőkeimport is segített.
Ennek következtében az eladósodással nem járó tételek tavaly már 47 százalékát finanszírozták a folyó fizetési mérleg hiányának, szemben a 2003-as 38 százalékos mutatóval. Különösen figyelemreméltó, hogy a harmadik negyedévben már szinte teljes volt az ilyen tételekkel való lefedettség. A magyar GDP-arányos tőkeimport hasonló a cseh értékhez, és jóval magasabb, mint a "csoda-országként" számon tartott szlovák érték.
Meglátásunk szerint a közvetlen külföldi befektetések tavaly második fél évben megindult fejlődése az idén is kitart. Így a nettó tőkebeáramlás elérheti a 3-3,5 milliárd eurót. A nagyobb beáramlást több faktor is segítheti, például az állami infrastrukturális beruházások, az EU-tagsággal járó alacsonyabb gazdasági és politikai kockázat és a nem uniós befektetők szemében EU-tagként vonzóbb terep. Ugyanakkor a növekvő verseny Kínával, Szlovákiával, Romániával, valamint az egyes szakterületeken fellépő regionális munkaerőhiány az alacsony mobilitással párosulva elbizonytalanító tényezőt jelenthet.
