Strukturális törések és kockázatmérés

A pénzügyi szektorban az elmúlt évtized során széleskörűen elterjedt kockázati mérőeszközzé vált a Value at Risk (kockáztatott érték, továbbiakban VaR). Ezt használják többek között a befektetési döntések és teljesítményértékelés során a tőke nagyságának és a kereskedési limiteknek a meghatározására.

A magyar adatokat elemző szakemberek azonban gyakran találkoznak a strukturális törések problémájával. Ez alatt azt értjük, hogy megváltozik a vizsgált változók viselkedése, tulajdonságai. A strukurális törések jelenléte erősen torzíthatja az elemzés eredményét (például a használt modellek előrejelző képességét, vagy az egyes piacok viselkedéséről kialakított véleményt), éppen ezért fontos, hogy az ilyen töréseket felderítsük és a modellekbe beépítsük. Az elmúlt évtized során jelentős fejlődés volt megfigyelhető a strukturálistörés-tesztek ökonometriájában. Ezekkel az új technikákkal felvértezve az empirikus kutatások számos területen jutottak meggyőző, gyakran a korábbiakkal ellentétes eredményekre, mint például a piacok hatékonyságának, a piacok közötti kapcsolatok és potenciális fertőzési csatornák létének, vagy a vásárlóerő-paritás teljesülésének kérdésében.

A Magyar Nemzeti Bankban megjelent tanulmány két kérdést vizsgál. Egyrészt a BUX napi hozamadatait felhasználva megnézi, hogy az erre a célra kifejlesztett tesztek találnak-e töréseket, jelentős elmozdulásokat a hozam átlagának és volatilitásának szintjében. Másrészt megvizsgálja, hogy ezeknek a töréseknek a beépítése a VaR-számítások során használt modellekbe javítja-e azok előrejelző képességét (Valentinyiné Endrész Marianna: Structural breaks and VaR forecasts. http://www.mnb.hu, kiadványok, MNB-füzetek).

A strukturális törések VaR-számításokra gyakorolt hatása többek között azért fontos, mert a legtöbb hazai bank használ VaR-modelleket belső kockázatkezelésében.

A tesztek számos törést találtak az idősorban. A hozam átlagában megfigyelt jelentős csökkenés két tényezőnek tudható be. Ezek az 1996-1997 során megfigyelt erős növekvő trend eltűnése és a hatékonyság növekedése.

A volatilitás szintjének fokozatos emelkedése pedig a forgalom növekedésével hozható öszszefüggésbe, de szerepet játszhatott a sokkok számának és intenzitásának (bad luck) megugrása is. Mértékét tekintve a legjelentősebb hatást az ázsiai és az orosz válság fejtette ki, de ezek hatása nagyon rövid ideig tartott, ezért inkább tekinthetők rezsimváltásnak, mint strukturális törésnek.

A strukturális törések beépítése jobban illeszkedő modelleket eredményezett, és kedvezőbb képet mutatott a piac információs hatékonyságáról - állapítja meg a szerző. Az előrejelzések összevetése alapján erős érvek szólnak a mellett, hogy a VaR-elemzés során figyelembe kell venni a törések jelenlétét - bár az egyes modellek közötti rangsor függ az értékelési kritériumtól és egyéb paraméterektől. Ezek az eredmények rávilágítanak a modellválasztás nehézségeire is, ami a szabályozó hatóságok felé hordoz üzenetet.