VKI: nem sereghajtó a magyar gazdaság
Nemcsak megalapozatlanok, de károsak is azok a vélekedések, amelyek szerint a magyar gazdaság elvesztette versenyképességét, s sereghajtó lenne a velünk együtt csatlakozott országok között - mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón Inotai András. A Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a rövid távú, kiragadott mutatókhoz képest a gazdaság folyamatait hosszabb távlatokban kellene vizsgálni.
Bizonyos kormányzati döntések, reformok csak évekkel később éreztetik hatásukat, annál is inkább, mivel a Magyarországon befektető multinacionális cégek döntéseiket évek során felhalmozott tapasztalatokra alapozzák. Ugyanígy, az utóbbi időben megrendült bizalom helyreállítása is évekig eltarthat majd - vélekedett Inotai, aki példaként hozta fel a költségvetési hiány miatt az EU-ban indított eljárást. Nem maga az 5,3 százalékos deficit - amelynek szintjénél a cseheké és a lengyeleké is magasabb volt - jelenti a gondot, hanem az, hogy a kormány mást ígért, s ezzel szavahihetőségünk kérdőjeleződik meg a befektetők szemében - mondta el.
A helyzetet nem könnyíti az sem, hogy mostanáig ez a kormány sem fogadta el a kilencvenes évek vége óta égetően fontos reformokat - vélekedett Simai Mihály akadémikus, utalva a drágán működő közigazgatásra, illetve arra, hogy hiába változott a külföldi befektetések összetétele már a kilencvenes évek közepén, a versenyképességi előny megtartásához szükséges reformokkal adós maradt a vezetés. Simai jó példaként Szlovákiát említette, amely annak ellenére fogadott el bátor adóreformokat, hogy azok közvetlenül nem javították a társadalmi jólétet. Óva intett azonban attól, hogy a szlovák vagy a román adóreformokat tekintse Magyarország mintaként, mivel a magyar költségvetés rendszere más. (VG)
