Vonzó lehet az egykulcsos adó

Egy évvel azt követően, hogy Szlovákia és Ukrajna drasztikusan leegységesítette a személyi jövedelemadó-rendszerét, Románia is egykulcsos adót vezetett be. A 2004 utolsó napjaiban, sürgősségi kormányrendeletben 16 százalékban megállapított szja már január elsejétől érvényes (VG, 2004. december 30., 2. oldal).

Az egyszerűsítés, amely csökkentéssel is együtt járt, komoly vonzerőt jelent, ám Túry Gábor, a Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) tudományos munkatársa szerint nem támaszt igazi versenyt Magyarországnak. Ezt részben magyarázza, hogy a külföldi befektetők számára jelenleg nem az adórendszer alapján méretik össze a két ország. Romániában még nem fejeződött be a gazdaság szerkezetátalakítása, s Magyarországon a kilencvenes évek végén egyes élőmunka-igényes ágazatokban megindult elvándorlás már világosan mutatta: az olcsó munkaerő szempontjából sem rövid, sem hosszabb távon nem lesz versenyképes a régió - és ez nem is lehet cél.

A kutató szerint Magyarország számára a tőkevonzás tekintetében igazi versenytársnak nem annyira Románia számít, hanem a visegrádi országok. S a személyi jövedelemadó mértékénél fontosabb szempont lehet a teljes bérköltség: a bruttó fizetések nagyjából egy szinten mozognak a közép-európai régióban, a rárakódó költségek között azonban nagy különbségek mutatkoznak.

A bért terhelő különféle járulékok Romániában is igen magasak, s a kormány tervei szerint az szja és a társasági adó után a munkáltatói bérterheket a mostani 49,5-ről 39,5 százalékra csökkentenék - mondta Halász János, az ITD Magyarország bukaresti irodájának vezetője, aki úgy véli, a román adóreform nem a jóval fejlettebb Magyarország versenypozícióját rontja, hanem egyike azoknak az elemeknek, amelyektől Románia vonzereje megnő - s nemcsak a nagy cégek, de a kis- és középvállalkozások szemében is.

A további előnyök között a szakértők szerint nem elhanyagolható, hogy 2004-ben az államháztartás 1,7 milliárd lejes szufficitet mutatott, így a kormány nem kényszerül szigorúbb monetáris politikára. Az adócsökkentés elvben okozhat bevételkiesést, de a romániai elemzőkkel egyetértve Halász János úgy gondolja, megnőhet az adózók száma, s ezzel együtt törvényessé válhat a legóvatosabb becslések szerint is a GDP 30 százalékát kitevő szürke- és feketegazdaság.

A tavaly óta szintén egységes - 13 százalékos - jövedelemadó-kulcsot alkalmazó Ukrajna esetében sem lehet megállapítani, önmagában a reform mekkora vonzerőt jelent a külföldi működő tőke számára. Az átlátható rendszeren kívül az új

piac kínálta lehetőségeket is szem előtt tarthatják a befektetők - mondta el Túry Gábor. Mások arra emlékeztetnek, hogy Ukrajnában így is igen kevés a külföldi tőke.

A növekedés szempontjából mindenképpen előnyös lenne Magyarország számára is az adókulcsok - a jövedelem- és a társasági adón kívül az áfa - egységesítése a VKI munkatársa szerint, a külföldi befektetők számára ugyanis problémát jelent az átláthatatlan adórendszer. Az egységesítés kétségtelenül vonzóbb, s ennek megfelelően versenyképességet növelő tényező. A magyarországi adócsökkentés ütemét ugyanakkor visszafogja a nemcsak a májusban csatlakozott tagállamok, de a teljes EU-n belül is legnagyobb, öt százalékot meghaladó államháztartási hiány, illetve az adósságszolgálati ráta viszonylag magas, a GDP-hez viszonyítva 60 százalékos szintje.

Egykulcsos, 19 százalékos szja van érvényben Szlovákiában is, ahol a reform a fogyasztásra terhelt adók emelésével járt együtt. Ez utóbbi, vagyis az áfa 19 százalékos szintre emelése, illetve a legalacsonyabb bérkategóriába tartozók jövedelemadójának növekedése meglehetősen népszerűtlen intézkedésnek bizonyult a szlovák lakosság körében. Túry Gábor azonban makrogazdasági szempontból célszerűnek tartja a jövedelemadó-csökkentés és az áfaemelés párba állítását. A kutató szerint a növekedés okozta társadalmi költségeket a növekedés bevételeiből lehet kompenzálni. (Kivételnek számít Románia, ahol az új, Calin Popescu Tariceanu vezette kormány azt tervezi, az áfa szintjét is 16 százalékra csökkenti.)

Éppen ezért fontos, hogy az adók bizonyos mértékű csökkenése is a bevételek emelkedését hozhatja. A román adóreform alapjául szolgáló elméletet igazolja a szlovákiai példa is: a kormány első számításai szerint a 2004-es adóbevétel a korábban prognosztizált 232 milliárd korona helyett 242,4 milliárdot ért el.