A püspöki kart teljesen beszervezték

A katolikus egyház döntő többsége becsületes maradt, azonban a főpapság, a püspöki kar egyértelműen együttműködött a pártállami titkosszolgálatokkal - ezt egy olyan névtelenséget kérő szakértő mondta az [origo]-nak, aki az előző rendszer egyháztörténeti vonatkozásait kutatja. Kutatásai szerint a Kádár-korszakban a püspöki kar tagjait szinte egytől-egyig beszervezték, de még most, tizenöt évvel a rendszerváltás után is egykori ügynök a püspökök négyötöde. Nem is lehetett püspök és (katolikus) egyházi vezető az, aki nem működött együtt.

A pártállam egy 1957-es törvényerejű rendeletben szabályozta az egyházi tisztségek betöltését, állami hozzájáruláshoz kötve azt. Ezt csak a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény helyezte hatályon kívül 1990 elején. Sok szakértő gyanakszik arra, hogy azért maradtak ki az egyházak a kötelező átvilágításból, mert az érintett egyházi vezetők kilobbizták ezt.

Az egyházak eddig minden alkalommal kikerültek az átvilágítandók köréből: a politikusok és állami vezetők mellett az újságírók, az ügyészek, bírák is benne vannak a kötelezően átvizsgálandók között. Az egyháziak azonban még 2002-es javaslatból is kikerültek (a szakszervezeti vezetők mellett) egy utolsó pillanatban benyújtott szocialista módosító indítványnak köszönhetően, így végül a javaslat is okafogyottá vált.

A vasárnap az internetre felrakott ügynöklistával kapcsolatban, amelyet állítólag Antall József volt miniszterelnök kapott elődjétől, és számos egyházi személy szerepelt rajta, informátorunk azt mondta, hogy "vannak átfedések" a kutatómunkájuk során tapasztaltakkal összevetve. Megkerestük az egyik, a listán szereplő püspököt, aki azonban nem kívánt nyilatkozni. Egy másik listán szereplő egyházi főméltóság pedig azt mondta, hogy provokációkkal nem foglalkozik, majd gyors búcsúzkodás után lerakta a telefont.

A névtelenséget kérő forrásunk szerint óriási különbségek vannak az ügynökök között, amelyek csak részletes tanulmányokban érzékeltethetők. Szerinte az igazi bűnösök azok, akik azt a bűnös rendszert működtették, de azért egy bocsánatkérés elvárható lenne az ügynökpapoktól is. A kutatásaik szerint a katolikus egyház 15-20 százalékát szervezhették be, és nemcsak főpapok, hanem alsópapok is voltak közöttük.

Veres András püspök állításával ellentétben azt tartja, hogy nemcsak más egyházi személyekről, hanem mindenről jelentettek, a hívőkről is. Azonban szerinte hiba lenne az egész katolikus egyházat megalkuvó, együttműködő szervezetként felfogni, mert a többség nem sározódott be, sőt elszenvedői voltak egy diktatúrának.

Az állítólagos Antall-féle ügynöklista közel félszáz egyházi személy nevét tartalmazza, és nemcsak a katolikus, hanem a többi nagy történelmi egyház vezető személyiségeinek nevei is olvashatók azon. Talán nem véletlen, hogy a református egyházban nem szavazták meg a zsinaton azt az indítványt 2001-ben, amely szerint csak azok indulhatnak a tisztújításon, akik vállalják, hogy átvilágítatják magukat. (origo)