Bérdömpingtől tart a Nyugat
Magyar javaslatra március 7-én várhatóan napirendre tűzi az EU versenyképességi tanácsa a szolgáltatási szektor liberalizálásával kapcsolatos terveket; politikai vitára egyelőre aligha kerül sor, ám legalább az Európai Bizottság szándékairól képet kaphatnak a tagországok. A vállalkozásokat felügyelő biztos, Günter Verheugen a napokban jelezte: messzemenő változtatásokat fognak végrehajtani a tervezetben, hogy a német és a francia kormány számára is elfogadhatóvá tegyék azt. Mint ismeretes, az ősszel távozott belső piaci biztos, Frits Bolkestein által készített első javaslat értelmében a huszonötök cégei és magánszemélyei minden tagországban szabadon nyújthatnának szolgáltatásokat. Ennek során nem a fogadó ország szabályait, hanem az otthoni előírásokat kellene betartaniuk - emlékeztet a Financial Times.
Több régi tagország is attól tart, hogy ezen elv elfogadása megnyitná az utat az alacsonyabb bér- és munkaügyi feltételekkel dolgozó kelet-közép-európai szolgáltatók előtt, és ezért jelezték, hogy ebben a formában nem hajlandók elfogadni az irányelvtervezetet. A határozott ellenkezésnek tudható be, hogy Brüsszel "a szociális és bérdömping megelőzése érdekében" átgondolja a direktíva kiterjedését és egyes ágazatok kivételének lehetőségét.
Az irányelvről folytatott vita eddig csak a szakértői egyeztetésekig jutott el, amelyek során Budapest világossá tette, hogy támogatja a szolgáltató szektor tényleges felszabadítását - mutat rá Iván Gábor, az Európai Ügyek Hivatalának elnökhelyettese. A jelenlegi adminisztratív korlátok lebontása piacszerzési lehetőséget teremtene a magyar vállalkozások számára, hiszen így letelepedés, külföldi cégalapítás nélkül is akadálytalanul nyújthatnának szolgáltatásokat a többi tagországban. Ezzel szemben, ha mégsem a küldő ország jogszabályai alapján lehetne szolgáltatásokat nyújtani, akkor az irányelv elvesztené jelentőségét - véli Iván Gábor. Magyarországnak éppen ezért komoly fenntartásai vannak a Bolkestein-féle tervezet felülvizsgálatával kapcsolatban. Ha bizonyos érzékeny ágazatok - például az egészségügy vagy éppen a szerencsejátékok - kivételéről lenne szó, az elfogadható lenne. A küldő ország elvet azonban nem szeretnénk feladni.
