Csökkenő forgalomnövekedés
Tavaly decemberben tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalomnövekedés ütemének csökkenése. Az egy évvel korábbi volumenhez viszonyítva mindössze 2,2 százalékos volt a bővülés, ami a legalacsonyabb index az elmúlt esztendőben. A dinamika mérséklődése a reálkeresetek múlt évi stagnálásával magyarázható. Ugyanakkor Magyarországon is érvényesült az a közgazdasági megfigyelés, mely szerint a háztartások jövedelmében beállt változás késleltetve és simítva jelentkezik a fogyasztásban, hiszen 2004-ben a reálbértömeg stagnálása mellett éves átlagban még 5,7 százalékos kiskereskedelmi forgalomnövekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal.
A csökkenő tendencia azonban érzékelhető, hiszen nem csupán a "klasszikus" kiskereskedelmi tevékenységek körében, hanem a statisztikailag elkülönítve kezelt gépjármű- és üzemanyag-forgalomban is jelentősen mérséklődött a bővülés üteme. A korábbi évek két számjegyű növekedése után tavaly hét százalék alatt volt az átlagos volumenindex, igaz, a gyenge őszi eladási adatokat valamivel erősebb december követte. Ám a piaci szakértők gyenge évkezdetről számoltak be, így feltehetően az idén tovább csökken a dinamika. (Az első két hónap adatait március 22-én közli a KSH.)
A gazdaság teljesítőképességéhez igazodó, a jövedelemnövekedéssel egyre inkább összhangba kerülő fogyasztásbővülés még így is magasabb, mint az Európai Unióban. A 25 ország átlagában 1,8 százalékkal, a 15 régebbi tagállamban 1,7 százalékkal, míg az eurózóna országaiban csak 0,5 százalékkal emelkedett az eladások volumene az egy évvel korábbihoz képest.
Tavaly egyébként a teljes forgalom 54 százalékát adó nem élelmiszertermék-kiskereskedelem bővült átlag felett. Ezen belül is a bútor-, építőanyag-, könyv- és gyógyszereladások növekedése járult hozzá leginkább a forgalomemelkedéshez, de kiemelkedően teljesített a kis súlyú használtcikk-, illetve csomagküldő-kiskereskedelem is. (MI)
