Kiábrándultak a magyarok

A tagság első hat hónapja során a magyarok több mint harmada szerint romlott a munkahelyek biztonsága, mindössze szűk három százalékuk tapasztalt javulást az egészségügyi ellátásban és 2,6-ük az életszínvonalban. Közel 60 százalékuk annak ellenére is áremelkedést érzékelt, hogy a valóságban az infláció üteme a tavalyi év végére jelentős mértékben lecsökkent, az élelmiszerek ára pedig alig változott. Nyilván az sem tényeken, inkább az uniós bürokráciával szembeni bizalmatlanságon és a milliárdos pályázatokról szóló híreken alapul, hogy a magyarok több mint harmada szerint nőtt az országban a korrupció - ismertette a felmérés eredményeit és tanulságait Kozák Ákos, a GfK igazgatója. A legkedvezőbben a magyarok a tanulási és munkalehetőségeket értékelik az EU-ban, de elégedettségük alatta marad az új tagok átlagának. Míg Magyarországon az emberek 40, addig Litvániában például több mint 75 százalékuk véli úgy, hogy a csatlakozással javultak a külföldi munkavállalási lehetőségek. Kozák ezeket a különbségeket azzal magyarázta, hogy a magyarok előtt - a csehekkel és a lengyelekkel együtt - már az uniós csatlakozás előtt sok lehetőség megnyílt, és a belépés után nem érzékeltek valódi változásokat. Így Magyar-, Cseh- és Lengyelország túljutott már a nagy külföldi befektetések korszakán is, ami megmagyarázza, hogy miért ezekben az országokban a legrosszabbak a munkahelyek biztonságával kapcsolatos várakozások az elkövetkező öt évre. Ebben a három államban a legalacsonyabb azoknak az aránya is, akik ötéves távlatban életszínvonaluk emelkedésére számítanak az uniós tagsággal összefüggésben.

Az új EU-tagok nem félnek nemzeti identitásuk elvesztésétől. A kisebb országok lakossága arra számít, hogy az unióban még erősödhet is nemzeti öntudata. Ebben még a magyarok is kevésbé borúlátók, mint általában.