Magyar ápolók német családnál
Az év elejétől lehetőség van arra, hogy azok a német háztartások, amelyekben ápolásra szoruló családtag él, a házimunka elvégzésére magyar, lengyel, cseh, szlovák, szlovén, bolgár vagy román alkalmazottat vegyenek fel. Az új lehetőséggel mégis nagyon kevesen élnek. A szövetségi munkaügyi hivatal adatai szerint február közepéig országos szinten 107 ilyen szerződést írtak alá, miközben a német házi ápolók szövetsége ötvenezerre becsüli a feketén dolgozó kelet-európaiak számát. Körülbelül tíz százalékuk magyar, a legálisan munkát végzők azonban mindössze néhány százan vannak - mondta el lapunknak Baldauf Aladár, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Héra Holding International ügyvezetője. A feketemunkások számát növeli, hogy a törvényesen foglalkoztatott háztartási kisegítőknek ezereurós fizetés mellett beteg-, nyugdíj- és baleset-biztosítást, valamint munkanélküli-járulékot kell biztosítani - és mindezt heti 38,5 órás munkáért. Illegálisan ezzel szemben 800-1200 euróért kapható külföldi kisegítő, akinek a hét minden napján reggeltől késő estig rendelkezésre kell állnia - írja a Frankfurter Rundschau.
Baldauf szerint a magyar, nem hivatásos családi ápolók többsége olyan hatvan év körüli nő, aki évtizedek óta Németországban él. Feketekeresetük 500-600 euró között van, ám nem is tudnak arról, hogy legálisan többet kereshetnének - fogalmaz. A legálisan munkát vállalni kész magyarok csak ritkán jutnak hozzá német családi ápolói álláshoz, általában ugyanis elvéreznek a nyelvi teszten.
Bár a háztartási alkalmazottakat feketén foglalkoztató családoknak ötezer euróig terjedő bírsággal, sőt akár ötéves szabadságvesztéssel is szembe kell nézniük, ez mégsem jelent igazi visszatartó erőt. Az ellenőrök ugyanis csak házkutatási parancs birtokában vizsgálódhatnak, ráadásul nehéz bizonyítani, pontosan mit csinál a kelet-európai alkalmazott, illetve mit a családtag.
Márpedig a német kormány és az önkormányzatok nagyon fontosnak tartanák, hogy sikerüljön kifehéríteni ezt az ágazatot. Egyes politikusok szerint az jelentene megoldást, ha a házi ápolásra fordított összeget a családok levonhatnák adójukból, és így a legálisan alkalmazott német ápolók szolgáltatásai is megfizethetővé válnának.
Egy kutatás szerint a hazai feketegazdaságban sincsenek kevesen a családi betegápolók. Egy a háztartásokban rejlő munkaerő-kapacitást vizsgáló tanulmányban a családok több mint egyharmada tett említést be nem jelentett munkavégzésről. A háztartásban végzett munka esetében a munkaadó és a munkavállaló is úgy véli, magánemberként vesz részt a tranzakcióban - fogalmaz Bartal Annamária kutató, a tanulmány készítője.
