Minőségvizsgáló rendszer a jó élelmiszerekért
A Csongrád megyei települések önkormányzatai az országban elsőként ismerték fel az élelmiszer-biztonság jelentőségét. Az agrárgazdaságban termelő kis- és közepes gazdálkodók csak akkor értékesíthetik termékeiket az uniós piacokon, ha minőségbiztosítási rendszerhez kapcsoltan termelnek. Ez csak a nagyobb integrátor szervezetek közreműködésével érhető el.
A megyei önkormányzat a szentesi kezdeményezés élére állt, és közel 800 millió forintból létrehozta a minőségbiztosítási rendszert pályázati pénzek segítségével. A laboratórium 700 millió forintos épület- és mintegy 90 millió forintos műszeres beruházással valósult meg. Az innovációs és minőségvizsgáló központ elnevezésű intézményt a dél-alföldi Bio Innovációs Centrum Kht. működteti, amelynek többségi tulajdonosa a Csongrád megyei önkormányzat. A közhasznú társasághoz csatlakoztak a régió nagy mezőgazdasági termelői és élelmiszer-előállítói: a Hungerit Rt., az Árpád Agrár Rt., a Hód-Mezőgazda Rt. és a Pankotai Agrár Rt. E cégek a kis- és közepes gazdaságok termékeit felvásárolják, és az egész termelési folyamatot ellenőrzik. Az ország legnagyobb integrátorának számító KITE Rt. szintén kht.-tag lett.
Az ország első önellenőrző élelmiszer-biztonsági központjának példáját várhatóan többen is követik, hiszen a rendszer lehetővé teszi az akkreditált laboratóriumok eredményeinek kontrollját és a saját termékek minőségének nyomon követését. A dél-alföldi régió áruinak sikeres elhelyezését a rendszer garantálja az Európai Unió piacain is.
Az élelmiszer-biztonság Csongrád megyében az EU-csatlakozás kapcsán került a figyelem középpontjába. Az ügy fontosságát az unió korábbi nagy élelmiszerbotrányai (kergemarhakór, dioxinos takarmányok) is mutatják. A rendszer kiépítésekor fontos volt, hogy párhuzamos biztonsági kontrollok működjenek, és a termék-előállítás minden szakaszát vizsgálni lehessen. A független minőség-ellenőrzéssel könnyebben megtalálhatók a veszélyforrást jelentő fázisok, és a kritikus pontokon lehetőség nyílik a gyors és hatékony beavatkozásra is.
Az aflatoxinos magyar fű-szerpaprikaügy is felhívta a figyelmet az élelmiszergyártók fokozott felelősségére. Meg kell ugyanis akadályozni, hogy az ártalmas anyagok az emberi szervezetbe jussanak és ott felhalmozódjanak. Az élelmiszer-biztonsági rendszerek teljes kiépítésével Magyarországon is sikeresebben megelőzhetők lennének az egészségkárosító események, amelyek tetemes anyagi kárral járnak és tönkretehetnek egy-egy termékpiacot. Az önellenőrző mechanizmusok kialakítása az Európai Unióban előírás, így ezt Magyarországon is meg kell valósítani. A késlekedés abból fakad, hogy a mérőlaboratórium beindítása jelentős többletköltséggel jár.
