Módosuló kishatárforgalom
A vízumköteles szomszédos országokból 1-5 évig érvényes "kishatárvízummal" könnyített - csak ilyen forgalom számára fenntartott - átlépőkapukon léphessenek tagországi területre azok, akik már legalább egy éve 30 kilométeres határsávon belül laknak - ajánlja egyebek között az a jogszabálytervezet, amelyet Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos a miniszterek tegnapi tanácsülésén terjesztett a tagországok elé.
A kezdeményezés nem új: Frattini elődje, Antonio Vitorino korábbi belügyi biztos már 2003-ban előállt hasonló javaslattal, ám az akkor még vegyes fogadtatásra talált a tagállamok körében. Ő még például 50 kilométeres "kishatársávról" beszélt, amit azonban több tagország erőteljesen bírált.
A megújított javaslat is különbséget tesz EU-vízumköteles és vízummentes szomszédok között. (Magyar szempontból az előbbiek közé tartozik majd Szerbia és Ukrajna, az utóbbiakhoz Románia és Horvátország.) Mindkét esetre igaz, hogy a jogszabály sok tekintetben jelentős mozgásszabadságot hagy az egyes tagországok számára a konkrét értelmezésre.
Közös vonás mindenesetre, hogy a leendő jogszabály a határtól számított maximális 30 kilométeres mélységben kész "kishatárban" gondolkodni, nem kizárva ugyanakkor, hogy kivételes esetben - 1-2 kilométeres eltérésnél - készek lesznek rugalmasan elbírálni a konkrét kérést. A "szomszédban" töltött "nettó" idő félévente nem tehet ki negyedévnél többet, illetve egyhuzamban nem lehet hét napnál tovább ott tartózkodni.
Az átlépés nem szolgálhat alapul munkavállalásra, tanulásra, üzleti tevékenységre. A jogosultsághoz igazolni kell tudni egyéb - rendszeres átjárást legitimizáló - tényezőt (például családi kapcsolatot, kulturális tevékenységet, határon túli tulajdont).
A leendő rezsim külön kishatárforgalmi "kapuk" felállítását teszi majd lehetővé. Ilyen nyitható lesz olyan helyen is, ahol nincs külön határállomás, míg utóbbiak esetében külön gyorsítósávok létesítésére kerülhet sor. Mindkét esetben csak EU-polgárok, valamint a szomszédos országból a kishatárforgalomra jogosult helyi lakosok kaphatnak ilyen átlépőt.
Szakértők szerint egyes relációkban komoly problémákat vethet fel, hogy mindkét dokumentum megszerzéséhez alapfeltétel lesz legalább egyéves jogszerű helyben lakás igazolása, lévén Ukrajnában például jelenleg nem létezik EU-értelemben vett lakcímnyilvántartás.
A leendő rezsim egészére nézve fontos szabály, hogy minden szomszédos országgal az érintett EU-tagállam maga - bilaterális alapon - köti meg a konkrét bonyolításra vonatkozó megállapodást: a jelen javaslat csupán a mindehhez egységes uniós alapot teremti meg. Tehát valójában magyar-ukrán vagy magyar-szerb kishatárforgalmi megállapodás születik majd, amelynek azonban igazodnia kell az EU-jogszabályban rögzített keretekhez.
A leendő jogszabályról az Európai Parlament és a miniszterek tanácsa együttdöntési eljárás keretében dönt, azaz az EP szükséges arányú egyetértése nélkül nem lehet szó a jogszabály elfogadásáról.
