Munkaadóbarát román reformok
Helyenként kifejezetten radikális változtatásokat javasol a román kormány a munka törvénykönyvében (Mtk.). A módosítások többsége a munkaadóknak kedvezne a munkavállalókkal szemben.
A kabinet által ajánlott mintegy 60 változtatás közül egyebek mellett a határozott idejű szerződések körül alakult ki vita. Eddig ilyen szerződést csak bizonyos meghatározott esetekben lehetett kötni: például ha a munkáltatónak igazoltan időszakosan növekedett meg a munkaerőigénye. Ezentúl bármikor választható lenne a határozott idejű munkaszerződés. A határozott idejű szerződések időtartamára vonatkozóan az új rendelkezés 18-ról 24 hónapra növelné a maximális időszakot. Vitát váltott ki az a módosító indítvány is, amely azon esetek számát növelné, amikor a munkáltatónak jogában áll túlórát követelni alkalmazottaitól. Az erre vonatkozó részt sokan túl általánosnak tartják.
Jelentős módosítást jelentene a kollektív munkaszerződés megszüntetése, amelyet eddig a munkáltatók többsége megkötött az alkalmazottakkal, ha azok száma meghaladta a 21-et. Igaz, a kibúvó ez alkalommal sem hiányzott, hiszen a törvény csak annyit írt elő, hogy a munkáltatónak tárgyalnia kell az alkalmazottakkal a szerződésről, arra azonban nem kötelezte, hogy meg is kösse a kollektív munkaszerződést. A rosszhiszemű törvényértelmezők pedig évekig sikertelenül "tárgyaltak". A kollektív munkaszerződés megszüntetésének ügye talán az egyetlen pont, amelynél a munkaadók és a szakszervezetek egybehangzóan állítják: a kormánynak el kell állnia a javaslattól.
A munkaadók azon javaslata, amely lehetővé tenné a munkaszerződések felbontását a sztrájkok idejére, felkeltette a szakszervezetek haragját. A munkáltatók emellett azt is szeretnék, ha rövidebb lenne a felmondási idő kollektív elbocsátás esetén. Azt is javasolják, hogy a korábban megengedett 10 százalék helyett az alkalmazottak akár 20 százaléka is elbocsátható legyen harminc napon belül. A munkaadók meghosszabbítanák a próbaidőt is, a jelenlegi 30-90 napról 90-180-ra. Mind a 11 munkaadói szervezet egybehangzóan kéri a bedolgozói szerződések bevezetését és a fizetési garanciaalap megszüntetését. A munkáltatók azt szeretnék, hogy ne legyen szükséges az alkalmazottak beleegyezése a túlórák bevezetéséhez, amennyiben a szállítás vagy szolgáltatás sürgőssége úgy kívánja meg. A szakszervezetek azt nehezményezik leginkább, hogy módosulna a munkaidő felső határa, az eddigi heti maximum 48-ról a kormány által javasolt "heti maximum 48 órára négy hónapos átlagban", vagy a munkáltatók által javasolt 60 órára. Ez utóbbi heti hat munkanap esetében is napi 10 órát jelentene.
A munkaügyi minisztérium szerint a legfontosabb előrelépés az elbocsátásokra vonatkozó paragrafusokban tükröződik: ez elősegíti ugyanis a munkaerő mobilitását, támogatja a beruházásokat és közvetve a munkahelyteremtést. A szakszervezetek viszont szigorítanák az elbocsátásra vonatkozó rendeleteket. Szeretnék például, ha elbocsátás előtt a munkáltató átképzési javaslatot tenne az alkalmazottaknak.
Néhány bürokratikus nyűg megszüntetésére az új Mtk. sem kínál megoldást. Így továbbra is kötelező az alkalmazottak nyilvántartási jegyzékét kézírással vezetni. Ráadásul ezt a munkát külön engedéllyel rendelkező szakembernek kell végeznie.
