További háttér a felmérésről

A Nemzeti Szélessávú Stratégia aktualizálását és programozását célzó, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) megbízásából NSZS 2005 projekt egyik részprojektjeként lefolytatott kutatás szerint a magyar társadalom "infokommunikációs korfája" alapján az életkor előre haladtával az ICT-felkészültség már egészen hamar, 15-17 éves kor környékén eléri a csúcspontot, ami elsősorban a PC-t és internetet használó fiatalok hirtelen megugró arányának köszönhető (Sulinet-generáció). A korfán tovább haladva azonban meredeken nő a digitálisan teljesen írástudatlanok száma: a magyar társadalom több mint fele (58 százaléka) digitálisan teljes mértékben írástudatlannak tekinthető, jelentős köztük az idős, egyszemélyes háztartásban élő személyek aránya.

A tudásalapú társadalom szélesedésében kiemelkedő szerepet játszhatnak a gyerekek. Az infokommunikációs korfa összetétele ékes bizonyítéka annak, hogy mára felnőtt egy "sulinetes" generáció, és számos jel utal arra, hogy a családokban gyakran az iskolás korú gyerekek a szülők (ritkán: nagyszülők) felzárkózásának előmozdítói. Az állami szerepvállalást elvárják az emberek, elenyésző azok száma, akik szerint legjobb, ha az állam nem avatkozik be ezen a területen. Messze a legtöbben az internet-előfizetőket támogatnák, ezt követi a versenyélénkítés, majd az árszabályozás, de sokan fontosnak tartják az internetes képzés támogatását is.

Az országosan reprezentatív, többszörösen rétegzett, arányos, valószínűségi mintavétel módszerével 132 településen és Budapest 23 kerületében strukturált kérdőívvel lefolytatott személyes interjúk alapján elkészített előrejelzés szerint a legalább egy számítógéppel ellátott háztartások száma 2006 végére meghaladja a 40 százalékot, az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások száma pedig eléri az 1 milliót, amivel a háztartási internetellátottság 26 százalékosra nő. Bár az elmúlt két évben csökkent az új belépők számának növekedési dinamizmusa (nem indult még be a "hálózati hatás"), ugyanakkor a legutóbbi 1-2 év fejleménye az internet lassú "lefelé szivárgása", azaz a relatíve alacsonyabb társadalmi státuszú csoportok kezdenek az új belépők között megjelenni. Az előrejelzés szerint a következő két évben ennek a folyamatnak a felerősödése várható.

Talán a kellő mennyiségű és minőségű szélessávú tartalom hiánya is magyarázhatja, hogy a jelenlegi szélessávú internetezők internethasználati szokásai még nem térnek el markánsan a keskenysávú felhasználókétól. Az e-kereskedelem, e-ügyintézés, e-médiafogyasztás, de még az e-banking sem vált széles körben a mindennapok részévé. A szélessávú előfizetők is inkább a világháló hagyományosabb funkcióit használják nagyobb terjedelemben és intenzitással.

A motivációs kérdéseket vizsgálva elmondhatjuk, hogy az internet mint társadalmi jelenség iránti attitűdök alapvetően pozitívak, még az attól igen távoli társadalmi csoportok körében is. Az elutasító hozzáállás nem köthető szorosan egyik csoporthoz sem, bár az aktív internethasználók körében természetesen az átlagosnál kedvezőbb a megítélés. Ez utóbbi csoport is megfogalmaz azonban bizonyos fenntartásokat az online életvitellel szemben: károsan hathat a társas kapcsolatokra, a gyerekek személyiségfejlődésére, függőséget okozhat. Az elfogadás indítékai jellemzően makroszinten, az ellenérzéseké elsősorban mikroszinten fogalmazódnak meg.

A digitális szakadék innenső oldalán állók az internetet nem csak elfogadják, de szeretnék (jobban) megismerni, él bennük a korszerű tudás utáni vágy. A PC és/vagy internetfelhasználói tudás fejlesztését elősegítő tanfolyamokon nagy arányban vettek részt, illetve készülnek részt venni. A szakadék túloldalán állók viszont ezen a téren is súlyosan hátrányos helyzetűek. Többségük még egy személyes mentor tanácsadását, segítségét is hiábavalónak érezné.

Háttér az NSZS 2005 projektről

Az IHM időközben Infokommunikációs Szabályozás Helyettes Államtitkárság névre váltott Hírközlési Helyettes Államtitkársága (HHÁT) 2004 első félévében elkészítette a Nemzeti Szélessávú Stratégiát, amelyet a júniusban véglegesített "Szélessáv Magyarországon - stratégia a szélessávú elektronikus kommunikációról" című dokumentum (NSzS) rögzít. Az IHM HHÁT Piacelemzési Főosztálya 2004 augusztusában nyílt, tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki "A szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését elősegítő fiskális és közpolitikai intézkedések megalapozása, a Nemzeti Szélessávú Stratégia megvalósítása" címmel.

A közbeszerzési eljárás - amelyen 6 cég, illetve konzorcium indult - eredményeként a Telkes Tanácsadó Rt., a Colosseum Budapest Kft. és az Ariosz Kft. alkotta konzorcium kapott megbízást a projekt megvalósítására. A projekt 2004. november 8-án indult, és az ütemterv szerint 2005. március 21-ig tart.

Az NSZS 2005 projekt célja többek között az NSzS helyzetelemzésének aktualizálása, kiegészítése, a szélessávú stratégia kibontása, programozása, a 2007-2013 Nemzeti Fejlesztési Tervhez szélessávú fejlesztési koncepció kidolgozása, a nemzetközi szélessávú fejlesztéspolitikák (EU, OECD) elemzése, a szélessávú fejlesztéspolitika makrogazdasági hatásainak elemzése, technológiai és piaci forgatókönyvek készítése felhasználói (lakosság, vállalatok, közintézmények), illetve technológiai szegmensek (xDSL, KTV, vezeték nélküli, egyéb) szerint.

Az "NSzS 2005" projekt 6 részprojekten alapuló struktúrában valósul meg, és szakmailag kapcsolódik az IHM HHÁT által indított Infokom 2004 elnevezésű szabályozási projekthez, továbbá az NHH szélessávú stratégiájának kidolgozására irányuló projekthez.

Az NSZS 2005 alábbi négy részprojektje már lezárult:

A szélessávú elektronikus kommunikációról szóló stratégia (NSZS) helyzetértékelésének aktualizálása, kiegészítése empirikus (lakossági, közintézményi és vállalati) vizsgálatok és nemzetközi benchmarkok felhasználásával.

Piaci és technológiai fejlődési forgatókönyvek kidolgozása az infokommunikációs konvergencia folyamatok figyelembe vételével és a piaci szereplők várakozásai alapján

A szélessávú fejlesztéspolitika makrogazdasági hatásainak becslése a nemzetközi gyakorlatban és Magyarországon

Nemzetközi best practice a szélessávú stratégiaalkotásban és fejlesztéspolitikában

Az alábbi két részprojekt megvalósítása jelenleg zajlik:

Javaslat a szélessávú stratégia kibontására, programozására és a monitoringrendszerre

Az NSZS aktualizálása, kiegészítése az 1-5 részprojektek alapján, kommunikációs terv és kormányhatározat-tervezet készítése. (ihm)