Új javaslat az elvetett helyett
Elsimulni látszik a közbeszerzési törvény tavalyi módosítása körüli vita. Úgy néz ki: nem élvezhetnek majd feltétel nélküli kivételt a közbeszerzési törvény hatálya alól az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonú cégek az alapítóval kötött visszterhes szerződések esetén. Új közbeszerzési törvénymódosító javaslatot nyújtottak be ugyanis az MSZP képviselői a tavaly megszavazott, ám a köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaadott változtatás helyett. Bakonyi Tibor és Gy. Németh Erzsébet MSZP-s képviselő új indítványa szerint a közbeszerzési törvény alkalmazása csak akkor mellőzhető, ha a cég - önállósága ellenére - gyakorlatilag az állami, önkormányzati szerv szervezeti egységeként működik, nincs saját szerződési akarata, gazdasági érdekeltsége. Az ezzel egyidejűleg megkövetelendő másik feltétel: döntően a tulajdonosnak dolgozzék, azaz minimálisra korlátozza a harmadik személyekkel folytatott üzleti tevékenységét, ne legyen aktív piaci szereplő. Az indítvány ezt a döntő hányadot 95 százalékban szabja meg.
A parlament ritka egyetértéssel, 304 igen szavazattal fogadta el a múlt év decemberében a közbeszerzési törvény módosítását, amely a jogszabály alkalmazása alól kiemelte, így kedvezőbb helyzetbe hozta az állam és az önkormányzatok saját vállalkozásait a többi, ugyanazon szolgáltatás nyújtására képes versenytárssal szemben. A javaslatot a kormány nem támogatta, hangsúlyozván: helytelen célra irányul, veszélyezteti a közpénzek ésszerű felhasználását, kizárja a versenyt, és ellentétes a közösségi joggal. Az utóbbi miatt számolni lehetett azzal is, hogy Európai Bizottság eljárást indít. A köztársasági elnök azonban nem írta alá a törvénymódosítást. A képviselők most, a parlamenti ülésszak megkezdésével, visszavonták az indítványt.
Az állami, önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra vonatkozó tulajdonosi hatásköri és a felelősségi szabályok összhangja érdekében módosulna az államháztartási törvény is.
Az igazságügyi tárca szakemberei úgy látják, hogy a javaslat immár elfogadható, a hazai szabályokhoz és a közösségi joghoz egyaránt igazodik.
