A kicsik felé fordul a szerb privatizáció

A szerb parlament ezekben a napokban tárgyalja a privatizációs törvény módosítását, amely lehetővé tenné mintegy hatszáz állami vállalat számára az adósságrendezést. A tervezet szerint a privatizációhoz ezentúl már nem lesz szükséges, hogy az érintett vállalatok mindegyikére egyedi reorganizációs tervet készítsenek, és ebben egyedileg határozzák meg a kiváltható adósságok mértékét.

Ha megszavazzák az új törvényt, az állami hitelezők automatikusan eltörlik a szóban forgó hatszáz cég adósságát, majd a privatizáció lezárultával az eladási árból fedezik a leírt tartozást. Természetesen ez az eljárás csak azon cégek esetében érvényes, amelyek pénzügyi nehézségekkel küzdenek. A szerb gazdasági miniszter szerint a módosítás elsősorban azoknak az állami vállalatoknak jelent esélyt a túlélésre és a magánkézbe kerülésre, amelyek már csőd közeli állapotban vannak.

Annak eldöntése, hogy a társaság részt vehet-e az új típusú reorganizációs eljárásban, továbbra is a privatizációs ügynökség feladata lesz. A jelenleg érvényes szabályok szerint a programban 72 vállalat vesz részt, de ez a szám hatszáz is lehet, ha a kapcsolódó leányvállalatokat is figyelembe vesszük. Az ügynökség adatai alapján ezen cégek adósságának átlagosan 82 százaléka olyan állami újraelosztó rendszerekkel szemben áll fenn, mint például a nyugdíjbiztosító.

A törvénymódosítás várhatóan a már megint lassulni látszó szerb privatizációnak is újabb lendületet adhat. Erre az idei magánosítási tervek teljesítése érdekében is szükség lenne, hiszen az év első két hónapjában még csak 31 céget sikerült eladni, noha 2005-re ötszáz értékesítést terveztek - nagyobb részüket, mintegy háromszázat nyilvános árverés keretében bonyolítják le. A tavalyi év során 1406 vállalatot sikerült privatizálni, mivel a folyamatot a legnagyobb, legértékesebb óriásokkal kezdték meg.

Az olyan cégek, mint a belgrádi Jubanka vagy a legnagyobb acélgyár, a Sartid értékesítése után az ügynökség portfóliójában már csak kisebb külföldi érdeklődésre számot tartó válallatok maradtak. A privatizáció most következő szakaszában viszont nagyobb szerepet kaphatnak a piacszerzési szándékkal fellépő kisebb, környező országokból érkező vállalkozások is.