Adócsökkentés Németországban
A hosszú ideje halogatott reformok bejelentésével a kancellár elismerte a német gazdaság versenyképességének elvesztését - vélik elemzők. Az ország kisebb és nagyobb vállalatai egyaránt a termelés kihelyezésében keresik - és meg is találják - a túlélés receptjét, ennek ára azonban a német gazdaságra lerázhatatlanul rátelepedő pangás. A Schröder által éveken keresztül hirdetett "nyugodt kéz" politikájáról a lesújtó gazdaságstatisztikai adatok bizonyítják be nap mint nap, hogy az valójában éveken keresztül tartó vétkes tétlenség volt.
Jelentésében a Bloomberg világosan rámutat a német vállalatok által az - immár kontinentális és globális léptékben egyaránt - nyílt versenyben elszenvedett hátrányokra. A 19 százalékos rátára csökkenteni tervezett - de most még 25 százalékos - vállalati nyereségadóra ráépül a helyi iparűzési adó és a keleti tartományok elhúzódó rehabilitációját segíteni hivatott szolidaritási járulék, amely összesen 38 százalékos terhet ró a cégek gazdálkodására. Az adókon kívül a bérkülönbségek is jelentős tehertételt jelentenek: míg Németországban egy dolgozó átlagos éves bérterhe 49 600 euró, addig ez Szlovákiában 6490, Lengyelországban 7211, Észtországban pedig 7423 euró. A Világgazdasági Fórum 104 országról szóló jelentésében Németországot az utolsó helyre sorolta az adóztatás hatékonysága szerinti rangsorban.
A súlyos helyzet láttán drámai hangú felhívást intézett a parlamenti pártokhoz a német államfő. Horst Köhler - az EBRD és az IMF élén szerzett széles körű gazdasági ismeretei alapján - azt állította, hogy Németország elveszítette versenyképességét, ezért a politikai erőknek félre kell tenniük nézeteltéréseiket, és minden törekvésüket alá kell rendelniük a munkahelyteremtésnek. A jövő év szeptemberében esedékes parlamenti választásokra célozva a szövetségi elnök rámutatott, súlyos következményekkel járna, ha a kormány a szokásos ciklus végi lazításokkal törekedne népszerűségének javítására. Vélhetően ennek hatására határozta el Schröder a vállalati nyereségadó csökkentését, amelyet - mint a Reuters emlékeztet - az ellenzék már jó ideje követelt, de az ismétlődő deficittúllépések szorításában vergődő pénzügyminiszter eddig rendre elutasított.
