Adóköteles román tőkejövedelem

Az adóváltozásokat az eredeti tervek szerint április 1-jei hatállyal vezetik be a Nemzetközi Valutaalap nyomására az előcsatlakozási gazdasági program keretében. A tegnapi román lapok azonban már arról cikkeztek, hogy az életbeléptetést egy hónappal elhalaszthatják, hogy az érintettek fel tudjanak készülni. A reformok által követett elv mindazonáltal világos: minden jövedelem, akár kicsi, akár nagy, adóköteles. Ugyanakkor a kormány folyamatosan hangoztatja: ezáltal nem csak a bevételeit akarja növelni.

Noha korábban erősen mediatizált légkörben döntöttek erről, a hír bejelentését követően - első reakcióként - a tőzsdén jegyzett részvények értéke perceken belül ideiglenesen csökkenni kezdett. A befektetők egy része igyekezett még április elseje előtt megszabadulni eladásra szánt részvényeitől, hogy azokért még ne kelljen adót fizetnie. Egyes brókerek szerint néhányan, akik rosszul értelmezték a rendeletet, egész vagyonokon adtak túl.

Ezért a pénzügyminisztérium közleményben pontosított: a jövedelmek megadóztatása április elsejétől kezdődik, és a korábbi jövedelmeket nem érinti. Ugyanakkor azokra a részvényekre, amelyeket a tulajdonosaik 2005. április elseje után legalább egy évig nem adnak el, az adó továbbra is csak egy százalék lesz. A félreértések elkerülése végett a közlemény hangsúlyozza: veszteségekkel nem kompenzálható a nyereség, az adó kizárólag ez utóbbira vonatkozik, függetlenül a veszteségektől.

Hosszú távon arra lehet számítani, hogy a spekulációs szándékú befektetők esetleg más ágazatok fele fordulnak, de mivel az egyes befektetői nyereségek adókulcsai közt nincs számottevő különbség, így a "vándorlás" hatása nem lesz jelentős. Előzetes felmérések szerint megalapozatlan az a félelem is, hogy a rendelkezés miatt visszaesik a tőzsdei tevékenység, miután csak az idén 30-40 százalékos forgalomnövekedést lehetett tapasztalni. Tény azonban, hogy a tőzsdei szereplők számának növekedését nem segíti elő a rendelkezés (becslések szerint körülbelül tízezer szereplő játszik a bukaresti parketten).

Míg a tőzsdei tranzakciókra vonatkozó új rendelkezések a lakosságnak csak igen kis részét érintik, addig az ingatlanok adásvételének megadóztatása szélesebb rétegeket érint. A cél itt elsősorban a spekulációk megfékezése volt, hiszen azon ingatlanok eladása után, amelyek hosszabb ideig (várhatóan 2-4 évig, ennek pontosításáról hamarosan megjelenik a szabályozás) egy tulajdonos nevén szerepeltek, nem kell adót fizetni. Az örökölt ingatlanok eladása sem adóköteles.

Az ingatlanpiaci szereplők szerint azonban ez csak ideiglenesen fékezi meg a lakások árának további növekedését, hamarosan folytatódik a korábbi áremelkedési tendencia. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy az elszántabb befektetők a tízszázalékos adót is beépítik a jövőben a lakások árába, ezzel erősítve az ágazatban már megszokott folyamatos áremelkedést. Ez utóbbi véleményt hangoztatók szerint az adó nem fogja megfékezni a spekulációt, viszont tagadhatatlanul növeli az állam bevételeit.

Kiszámíthatatlan a banki kamatok megadóztatásának következménye is. Egyesek, köztük banki szakértők a mellett érvelnek, hogy a lakosság inkább hajlik majd a pénz azonnali elköltésére, amely a lakossági megtakarítások csökkenéséhez vagy legalábbis növekvő lakossági jövedelmek melletti stagnálásához vezet. Mások viszont úgy gondolják, a 10-12 százalékos kamatszint mellett 1-1,2 százalék nem számít olyan sokat, hogy jelentős változáshoz vezessen a lakosság megtakarítási szokásaiban. Dan Pascariu, a román bankok egyesületének elnöke szerint a megnövekedett adóteher ez alkalommal is azokat sújtja, akik jelentős összeget tartanak bankban, és így kizárhatók a gyors meggazdagodásra törekvő külföldi spekulatív befektetők. Ugyanakkor úgy gondolja, nem kell tömeges betétvisszavonásoktól tartaniuk, mert a lakosság viszonylag lassan reagál a piaci változásokra.