BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Aranyrészvény: késik a törvény

Tovább csúszik az aranyrészvény átalakításáról szóló törvényjavaslat elfogadása, és változik jelenlegi tartalma. A parlamenti pártok szerint nem sürgős a megszavazása, szakértők viszont úgy vélik: a mulasztás gazdasági és presztízsveszteséget okozhat.

Az aranyrészvény átalakításáról szóló, egy éve benyújtott törvényjavaslatot a koalíció félretette. Göndör István (MSZP) a Világgazdaságnak azt mondta: a jelenlegi formájában a szocialista frakció nem támogatja az előterjesztést, azt módosítani kell. Hozzátette, hogy bár csatlakozási előfeltétel volt a privatizációs törvény ez irányú változtatása, "az EU nem fog üldözni minket a késlekedés miatt". Hasonló véleményen van a fideszes Varga Mihály is, szerinte sem "dől össze a világ", ha tovább csúszik az előterjesztés elfogadása. Pártja szintén csak változtatásokkal tudná támogatni az előterjesztést. A parlament következő havi tervében nem is szerepel a részletes vita megnyitása, amikor is lehetőség lenne a módosítások benyújtására.

Egyes szakvélemények szerint viszont a mulasztás rossz üzenet lehet a külföldi befektetők számára, nevezetesen Magyarországon adott esetben fontosabb a menedzsment önérdeke a piacgazdaság elveinek érvényesülésénél. Előbb-utóbb megsínyli az ország presztízse is, ha az unióban úgy látják, másként viszonyul a közösségi jogrendszerhez, mint a csatlakozást megelőzően.

A pontosan egy éve megkezdett általános vitában felmerült, hogy az aranyrészvényről nem lehet "csak úgy", ellenszolgáltatás nélkül lemondani, mert komoly vagyoni hátrány érheti az államot. Olyan aggodalmak is hallatszottak, hogy a törvénymódosítással az egyes társaságokat úgymond fölvásárlási célpontnak teszik ki.

Az aranyrészvény átalakítását a tőkemozgás szabadságával kapcsolatos európai bizottsági álláspont követeli meg. Eszerint ugyanis meg kell szüntetni, de legalábbis csökkenteni szükséges az állami befolyást a korábban privatizált cégeknél. Az uniós joggyakorlat értelmében csakis nyomós közérdek indokolhatja a kivételes - ám nem diszkriminatív jellegű, és az elérendő céllal arányos - állami beleszólást az adott vállalat dolgaiba. Erre figyelemmel kell módosítani a privatizációs törvényt.

A javaslat értelmében az energetikai társaságokra, egy honvédelmi cégre és a Matávra szűkülne az állam jelenlegi - vagyoni hozzájárulásával és tényleges kockázatvállalásával összhangban nem álló - beavatkozási lehetősége. Ám - a közösségi követelményeknek megfelelően - ez is feltételekhez kötött, korlátozottabb lenne a mostani jogosultságoknál. A privatizációs törvény mellékletében felsorolt összes többi cégben - köztük az OTP Rt.-ben vagy a Zsolnay Porcelángyár Rt.-ben - pedig egyetlen törzsrészvénnyé alakulna át az állami többletjogosultság. Eszerint tehát csakis annyi jog illetné meg, amennyit a törzsrészvény megtestesít.

Az Igazságügyi Minisztérium által beterjesztett javaslat egyébként engedményt tartalmaz az eredeti tervhez képest, amely semmiféle kivételt nem adott volna. Amennyiben az előterjesztést a parlament nem tárgyalja, vagy az európai bírósági ítéletektől eltérő tartalommal fogadja el, úgy az Európai Bizottság szabálysértési eljárást indíthat Magyarország ellen.

Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára úgy nyilatkozott: a benyújtott törvényjavaslat a közérdek, illetve az állam érdekét tökéletesen szolgálja. A kérdés valójában nem az, hogy az EU szigorúan számon kéri-e majd kötelezettségünket, hanem az: van-e oka, értelme megszegni a csatlakozási szerződést.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.