Átrendeznék a helyi terheket
Két, egymással versengő javaslatot terjeszt ma az adóreform-bizottság elé az iparűzésiadó-munkabizottság - derül ki a lapunk birtokába jutott dokumentumokból. A főbizottság által meghatározott irányok alapján készült javaslat értelmében az iparűzési adó mértéke 2006. január 1-jétől a jelenleg maximum 2 százalékról 1,5, egy évre rá egy százalékra csökken, és 2008-ban megszűnik.
Az eredeti munkabizottsági javaslat továbbfejlesztett változata előbb 1,7-re, majd 1,5 százalékra mérsékelné ezt az adónemet, de mértéke 2008-tól már csak félszázalékos lenne. Eközben jövőre már az iparűzési adó 50 százaléka helyett a háromnegyedét vonhatnák le a vállalkozások a társasági adóalapból.
Mindkét dokumentum azzal számol, a bevételkiesés kompenzálására a legkézenfekvőbb megoldásnak a gépjárműadó-bevétel növelése kínálkozik. A javaslat szerint ez megtörténhet az adómérték duplájára emelésével, vagy a súlykategóriák szerint exponenciálisan növekvő adómérték meghatározásával. A dokumentumban olvasható a gazdasági minisztérium álláspontja, amely azonban határozottan ellenzi, hogy a fuvarozókra is kiterjesszék a gépjárműadó növelését.
Jövőre a munkabizottság mind a lakásoknál, mind pedig a nem lakás céljára szolgáló épületeknél emelné az alapterületre vetített építményadót - miközben a magánszemélyeknél le lehetne vonni ezt az szja-ból - és növelné a telekadót is, sőt az elsőként említett alternatíva lehetségesnek tartja bizonyos illetékbevételek átengedését is a helyhatóságoknak.
Ezenfelül a vállalkozási célú ingatlanok értéke után a főbizottsági irányok alapján készült tervezet értelmében 2007-től 2 százalékos, míg a másik dokumentum szerint 2006-tól vagy 2007-től 1,5 százalékos építmény- és telekadót vethetnének ki az önkormányzatok, de 2008-tól kétszeresére emelkedne a mértéke. Ehhez szükségesnek tartja a testület, hogy már az idén törvénybe foglaljanak egy adóztatási célú értékelési módszert.
A kétéves átmeneti időszak után 2008-tól életbe lépő rendszer tekintetében igencsak eltérő elképzeléseket tartalmaz a két dokumentum, ráadásul a főbizottsági irányok alapján készült javaslat is két változattal számol.
Az első verzió szerint 2008-ban bevezetnék a társasági adóalapra vetített 2 százalékos helyi adót, és a jelenleg 11 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulékot is emelnék 2,5 százalékponttal. A másik változat fokozatosan vezetné be ezeket: a helyi társasági adó mértéke 2006-ban fél, 2007-ben 1 és 2008-tól 2 százalékos lenne, míg a munkáltatói egészségbiztosítási járulék jövőre és 2007-ben 0,5-0,5 százalékponttal emelkedne, 2008-ban pedig 1,5 százalékponttal nőne. A másik verzió szerint ezzel szemben 2008-ban 1,5 százalékos adózás előtti eredményre, vagy 2 százalékos társasági adóalapra vetített helyi adó bevezetésére kerülhet sor. Ezzel kapcsolatban a testület szükségesnek látja a jelenleg 16 százalékos társasági adókulcs mérséklését, amellyel megelőzhető lenne, hogy a külföldi befektetők szemében a helyi adóban bekövetkező konstrukcióváltás az adóemelés képzetét keltse, és a kkv-k adóterhelésén is enyhíteni lehetne.
Ennél a dokumentumnál a javaslatok közül kikerült az illetékbevételek átirányítása az önkormányzatok felé, és elhalni látszik a munkaadói egészségbiztosítási járulék emelésének ötlete is, sőt, a javaslat legfrissebb verziójában már nem esik szó a 18 százalékos szja-bevételek önkormányzatoknak való átengedéséről sem, miközben a főbizottsági irányok által meghatározott dokumentum 2008-tól ezt szeretné elérni.
Ami az evát illeti, újdonság a korábban ismertetetthez képest, hogy annak a vállalkozásnak, amely a magasabb költséghányadú tevékenysége után 10 százalékos adót szeretne fizetni, a költségszámlái gyűjtése mellett költségnyilvántartást kellene vezetnie. Csak akkor választhatja a 10 százalékos adómértéket, ha igazolni tudja ezzel a nyilvántartással, hogy egy bizonyos (40 és 60 százalék közötti) költséghányaddal működik. Ezzel kiküszöbölik, hogy az evás bevételhez tartozó költségeket valamely másik, nem evás vállalkozásban számolják el. A tervek szerint tételesen meghatároznák, mely tevékenységek tartoznak a magas költséghányadú körbe. Tartja magát az a javaslat, hogy ezen tevékenységek után 50 millió forint éves bruttó bevételig lehessen 10 százalékos evát fizetni, de ezen belül a 15 százalékos mérték alá tartozó tevékenységekből származó bevétel ne haladhassa meg a jelenleg érvényes 25 millió forintot, esetleg annak valorizált összegét. Ezenkívül számos kérdés szorul még megválaszolásra.
Hamarosan végső formába öntené az eva-bizottság az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást (ekho). Ezt elsősorban a munkanélküli, de ellátásra már nem jogosult aktív korú személyek munkáltatói fizetnék, de kiterjeszthető lenne a pályakezdőkre és más, a munkapiacon hátrányos helyzetű csoportokra is.
A munkáltató bérági költségre vetítve 25 százalékos ekhót fizetne, s ez kiváltana minden közterhet, beleértve a munkavállalói elemeket is. Akkor élhet - legfeljebb két évig - a munkáltató ezzel a lehetőséggel, ha a munkavállalónak a tőle származó jövedelme nem haladja meg a havi minimálbér háromszorosát. Ekkor azonban nem lehetne élni az adójóváírással.
Az egyszerűsítési munkabizottság szerint 2007. január 1-jétől megvalósítható az egyszámlára történő befizetés. Ez végül is két központi adószámlát jelent: az egyikre csak az áfát, a másikra pedig az összes többi tételt kellene befizetni, ugyanakkor az adózók utóbbi esetében feloszthatják az átutalt összeget adónemenként. Elegendő lenne havonta két átutalással (12-én, illetve 20-án) fizetni. A testület megszüntetné az egységes magyar munkaügyi adatbázist (emma), és az adó- és járulékkötelezettek adatbázisát az APEH-hez javasolja telepíteni. A bizottság 2007-től megszüntetné a munkáltatói adómegállapítás lehetőségét, és több bevallásnál az adattartalmat mérsékelné.
