Bajok a magyar áfarendszerrel
Több tekintetben eltér az uniós és a magyar adószabályozás - hívta fel a figyelmet egy sajtóbeszélgetésen a Deloitte. A tanácsadó cég szakértői elsősorban az áfaszabályozás eltéréseit emelték ki - nem véletlenül, hiszen a közösségi jog legrészletesebben ezt az adónemet szabályozza. Oszkó Péter, a Deloitte partnere és Pénzely Márta, a cég szenior menedzsere abban sem lát ellentmondást, hogy az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások idején átvilágította a magyar jogrendszert, így az adótörvényeket is, s akkor nem emelt kifogást. Pénzely Márta emlékeztetett: a magyar rendszert vizsgáló osztrák szakértők csak a hangsúlyos pontokat ellenőrizték. Hogy mennyire nem részletes a monitoring, jelzi, hogy Ausztria esetében egy adónemről derült ki a csatlakozás után, nem felel meg az uniós szabályoknak.
Az eltérések között az egyik legfontosabb az egyes ügyletek besorolása: míg Magyarországon az áfakötelezettséget egy statisztikai felsorolás határozza meg, az unió egy általános listát tekint alapnak. Ugyancsak ellentmondásos az ingatlanértékesítés magyarországi áfaszabályozása. Míg a használt lakások értékesítése áfamentes, az újaké áfaköteles, ám újnak minősül minden olyan ingatlan, amelyet használatbavételét követően nem adtak el - még akkor is, ha esetleg éveken keresztül bérbe adták. Az unió ennek feloldására időkorlát bevezetését írja elő - ez azonban Magyarországon nem létezik.
Az ellentmondás nem sajátosan magyar jelenség, s arra is több példa akad, hogy az Európai Bíróságig jutott egy unión belüli adóvita. A luxemburgi testület felülbírálta például azt a német rendelkezést, hogy a faktoring áfamentes tevékenység. Kiderült ugyanis, hogy az irányelv angol szövege az áfaköteles körben tünteti fel a szolgáltatást, a német fordítás ezzel szemben az áfamentes szolgáltatások között tartja számon.
