Baljós jelek a büdzsé körül

Igencsak borús jövőről tanúskodnak a legfrissebb számok az államháztartási folyamatokat illetően. Tegnap a Pénzügyminisztérium (PM) szokásos sajtótájékoztatóján 32 milliárddal, 78 milliárd forintra emelte a - helyi önkormányzatok nélküli - márciusi hiányprognózisát, ezzel - ha hihetünk a tárca előrejelzésének - az első negyedév végére 472,6 milliárd forint deficit halmozódhat fel a központi kormányzati körben. Ez az egész évre tervezett 1026,6 milliárdos hiány 46 százalékát teszi ki, miközben tavaly ugyanekkor még csak annak egyharmadára rúgott a passzívum. A tárcánál ezt egyszeri tételekkel magyarázták: előre hozott májusi plusz másfél heti nyugdíj- és agrártámogatások, és az idén már a közalkalmazottaknak is januárban fizették a 13. havi juttatást.

Még inkább kétségessé teszik az idei pénzforgalmi hiánycél teljesülését a GDP-arányos számok. A múlt év első háromhavi tényleges hiányához hasonlóan az idei első negyedévben is a GDP 2,1 százalékát érheti el a deficit a tárca előrejelzése szerint, de míg tavaly év végén 6,3 százalékra rúgott a hiány, addig a PM egyelőre kiáll az idei 4,6 százalékos célja mellett.

A februári adatok arról tanúskodnak, hogy az áfabevételek az idén is komoly kockázati tényezőt jelenthetnek. Az év második hónapjában 40 milliárd forinttal rosszabb lett az egyenleg a várakozásokhoz képest, és ez elsősorban a bruttó befizetésekre vezethető vissza, nem pedig a 2004-ről visszatartott áfa-visszaigénylések kiutalásának: a tavaly februárinak valamivel több mint felét érte el a visszautalás. Minden bizonynyal az elkövetkező hónapokban megjelenik a számokban az információink szerint 200 milliárd forint körüli visszatartott áfa kiutalása is, rontva a szaldót, mindenesetre a tárca egyrészt azzal indokolta a márciusi hiányprognózis megemelését, hogy az áfaegyenleg rosszabb lehet a korábban gondoltnál. A másik ok, hogy áprilisról előre hozzák 15 milliárdnyi agrártámogatás kifizetését.

Januárhoz hasonlóan folytatódott a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak túlszaladása. Ezt Várfalvi István helyettes államtitkár a kormányzati struktúraváltással indokolta, mondván, egyes intézmények átkerültek más minisztériumhoz, és ekkor ez az elszámolásban megjelenik, ugyanakkora összeggel mind a kiadási, mind pedig a bevételi oldalon. Ezzel szemben januárban 25, míg februárban 8 milliárd forinttal többet költött bevételeinél a két csoport. A kirajzolódó folyamatokra tekintettel a kormány kevesebb tételt mentesített az államháztartási tartalékképzés alól (lásd a kormányülésről szóló cikkünket). (BR)