Bokros és Surányi második csomagja

Bokros Lajos és Surányi György előadásában egymásra rímeltek a gondolatok - ezúttal azonban a volt jegybankelnök ment bele az adó- és járulékrendszer átalakításával kapcsolatban a részletekbe, számol be a Magyar Hírlap. Surányi György "kitakarítaná" a rendszerből a különböző kedvezményeket: az adó a közkiadások fedezetére szolgál, ezért meg kell szabadítani a szociálpolitikai és egyéb funkcióitól. Egy ilyen adórendszer csak a tb-járulékok reformjával képzelhető el, mégpedig úgy, hogy a munkaadó és a munkavállaló járulékrészét összevonják, majd az egészet hozzácsapják a fizetéshez (szakértőknek: felbruttósítják a munkaadói járulékot is). E művelet célja az, hogy tudja meg mindenki, hogy mire mennyit fizet.

Jelenleg a bruttó százezer forintot kereső személy 78 ezer forintot kap kézhez, de ez a munkaadójának 146 ezer forintjába kerül. A csúcsfizetésnek számító havi bruttó 750 ezer forintnál még rosszabb az arány: 389 ezer forint a nettó összeg, a munkaadó pedig egymilliót fizet ki. Surányi adó- és tb-táblája a következőképpen festene:

Bruttó bér Tb-járulék Szja

(forint) (százalék) (százalék)

430 ezer 25 20

egymillióig 15 30

egymillió felett 5 40

A tb-járulék azért csökken a magasabb jövedelműeknél (degresszív), mert az első sáv után már nem járna szolgáltatás az államtól. Így a nettó bér minden keresettartományban felette lenne a bruttó bér ötven százalékának. A személyi jövedelemadóban megszűnne minden kedvezmény. Ezt lényegében valamennyi előadó támogatta, de Matolcsy György, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere megtartaná a családi és a beruházási kedvezményt. Emellett az értékesebb ingatlanok után (a példa kedvéért legyen a határ húszmillió forint) 0,25-1 százalék adót kellene fizetni, ami húszmillió forintnál levonható lenne az szja-ból. Végül a 16 százalékos nyereségadón emelne a volt jegybankelnök, így aki még az osztalékadót is megfizeti a kivett nyereség után, az körülbelül ötven százalékkal adózik - így egységesül a munka- és a tulajdonosi jövedelem.

Az áfa két aspektusból került szóba: Kupa Mihály szerint a felső adókulcsot csökkenteni nem érdemes, mert csak a bevétel csökken, más hatása nem lesz. (Békesi László szerint csak a drasztikus adócsökkentés szélesíti az adóalapot.)

A másik példa a szlovák egykulcsú áfa volt: Surányi és Bokros is elhibázottnak tartotta, mivel súlyos szociális feszültséget okozott. A fogyasztási adónál tapasztalható szűk játéktérre László Csaba hívta fel a figyelmet: a kamionok egy tankolással háromezer kilométert tudnak megtenni, így Európán belül ott töltik újra a tartályt, ahol legolcsóbb a gázolaj. (Magyar Hírlap)