Budapest egyre drágább
Budapesten az árszínvonal 63,8 százalékát teszi ki a zürichinek, ezzel szemben a bérek annak nem egészen húsz százalékára rúgnak. Ennek következtében az egy főre jutó vásárlóerő 28,7 százaléka annak, amivel a svájci nagyváros lakói rendelkeznek. Az UBS legutóbbi, 2003 nyarán kiadott nemzetközi összehasonlításában szintén Budapest volt a legdrágább kelet-közép-európai város, ám az árszint akkor csupán 55,9 százalékát tette ki zürichinek. Időközben a bérek terén is megfigyelhető volt bizonyos felzárkózás - 16,6-ről 19,6 százalékra - ám az egy főre jutó vásárlóerő Budapesten így is majdnem két százalékponttal esett az elmúlt másfél évben.
A térség többi nagyvárosában legalább akkora változások zajlottak le 2003 nyara és 2004 vége között, mint Budapesten. Pozsonyban például a zürichihez képest majdnem 11 százalékponttal emelkedtek az árak, miközben a bérek 3,3 ponttal nőttek. A cseh, a román és a bolgár főváros mintegy 3 százalékponttal lett drágább a vizsgált időszakban, ez kétszerese volt az adott helyeken megfigyelt bérnövekedés ütemének. Világszinten továbbra is Oslo a legdrágább nagyváros; a legmagasabb béreket Koppenhágában mérték, ugyanakkor az életszínvonal összességében Zürichben a legmagasabb.
A tekintélyes svájci bank az árszínvonal kiszámításakor egy 115 áruból és szolgáltatásból öszszeállított, a nyugat-európai fogyasztói szokásokat tükröző kosarat vesz figyelembe, amely a lakhatási költségeket nem tartalmazza. Ez a korlátozás nem kis mértékben befolyásolja az eredményeket: ha a lakbérek is megjelennének az árszintben, akkor például London drágább lenne, mint Oslo.
A béradatok 13 különböző szakma mutatóin alapulnak. A felmérés a világ 71 városára terjed ki; a legfrissebb kiadás nem új árszintadatokkal dolgozik, hanem csupán a 2003. nyári felmérés számainak az inflációs adatokkal és árfolyammozgásokkal való korrekcióját tartalmazza.
