Csitul a fogyasztás dinamikája
Az előzetes adatoknál 0,1 százalékponttal gyorsabban, éves alapon 3,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2004 utolsó negyedében. A háromhavi változást kifejező index változatlanul egyszázalékos növekedést jelez. Az utóbbi másfél évben 0,9 és 1,1 százalék között mozgó mutató egyenletes teljesítményre utal. Eközben viszont jelentős szerkezeti elmozdulás történt a növekedésben. A lakossági fogyasztás dinamikája jelentősen mérséklődött, ma már a bővülés üteme messze elmarad a GDP-étől. 2004 utolsó idősza-
kára tovább nyílt viszont az export-import olló, és ez a (némi meglepetésre) gyengécske beruházási teljesítménnyel együtt azt jelenti, hogy a bruttó hazai termék növekedését az export húzta (lásd ábránkat). A lakosság költekezési kedvének megcsappanása egyenes következménye a bérkiáramlás normalizálódásának. Év közepén kétséges volt, hogy a fogyasztásbővülés valóban fenntartható üteműre mérséklődik-e, de végül is a tankönyvi eset következett be: a béralakulás változásához "simítva" alkalmazkodott a lakosság. A belföldi felhasználás moderált dinamikájához hozzájárult, hogy a közösségi fogyasztás jelentősen visszaesett az egy évvel korábbi szinthez képest.
A termelési oldalról becsült adatok szerint a mezőgazdaság éve volt 2004. Tavaly a szektorban előállított hozzáadott érték (a kedvező időjárásnak köszönhetően) 36 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szektor kis súlya miatt a tavalyi, átlagosan négyszázalékos GDP-növekedéshez 1,3 százalékponttal járult hozzá az agrárszféra. A gyatra decemberi teljesítmény ellenére 2004 utolsó negyedévében összességében élénkült az ipar, moderált maradt viszont a szolgáltatási ágazatok lendülete.
A negyedik negyedév speciális abból a szempontból, hogy olyan mértékű fordulatot mutat a növekedés szerkezetében, amelyre az idén nem számítunk - fogalmaz Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője. Összességében azonban így is a tavalyinál kisebb mértékű fogyasztásbővülést, lassuló beruházási és kiviteli dinamikát vár a szakértő, amely nyomot hagy a GDP-adaton is. Vojnits szerint az idén 3,5 százalékos lehet a gazdasági növekedés. A lassulást az is magyarázza, hogy 2004-ben a szökőnap miatt hoszszabb volt az év, illetve a mezőgazdaság tavalyihoz hasonló ütemű növekedésére az idén már nem lehet számítani. A növekedést illetően a legnagyobb bizonytalanságot az európai konjunktúrában látja Vojnits. Jelenleg meglehetősen borúlátóak a nyugati szakértők az európai belső kereslet élénkülését illetően, így nem zártható ki, hogy a növekedést talán kicsit túlságosan is "leírták". Ezzel együtt Vojnits az export- és importdinamikák különbségében szűkülést vár, a nettó exportot 1,5 százalékpontra teszi.
Hasonló folyamatokra számít Kovács György, a Budapest Economics elemzője, aki kissé magasabb, a négy százalékot megközelítő ütemű növekedést jósol. A beruházás megítélésékor nem szabad elfelejteni, hogy az európai uniós támogatások első hatásai az idén jelentkezhetnek, és a működőtőke-beáramlás is biztatóan alakul. Az EU ugyan gyengélkedik, de az exportszerkezet (elsősorban a villamos gépek és a műszergyártás erőssége) tompíthatja az ezzel kapcsolatos mérséklő hatást, ráadásul a béroldali versenyképességünk is javulhat jövőre - sorolja a kilátásokat javító tényezőket Kovács, aki felhívja a figyelmet: az idén a bérköltség-növekedés már nem lesz kiugró a térségben, így a bérversenyképesség romlása megáll. A reálgazdasággal 2005-ben sem lesz probléma, egy esetleges válság csupán a gazdaságpolitika oldaláról érheti az országot - összegez az elemző.
