Dánia sem vár már tárt karokkal

A szociális dömping elkerülése vezérelte a koppenhágai vezetést, mikor úgy döntött: szűkítik a tavaly csatlakozott EU-tagállamokból érkezők munkavállalásának lehetőségeit. Az Anders Fogh Rasmussen vezette jobbközép koalíció az ellenzékkel egyetértésben döntött a szigorítások mellett.

A dán parlament a bővítés előtt támogatta a munkaerőpiac megnyitását, a munkavállalást ugyanakkor engedélyhez kötötte. Az akkor megszületett rendelkezés értelmében elvárják azt is, hogy a cégek ugyanakkora bért és szociális juttatásokat fizessenek a kelet-közép-európaiaknak, mint amennyi honfitársaiknak járna ugyanazért a munkáért. Ám azóta több eset mutatta, hogy a rendszer nem feltétlenül úgy működik, ahogy Koppenhága elképzelte. A szakszervezetek hevesen tiltakoztak amiatt, hogy kelet-európai hentesek vagy építőmunkások kevesebb pénzért vállalnak munkát. Az ilyen esetek hátterében többnyire az áll - vélekednek az érdekvédők -, hogy a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül határozott idejű szerződéssel munkát vállalóktól nem vártak el munkavállalási engedélyt, így azt sem ellenőrizték, a dán fizetésekhez képest mennyi pénzt kapnak. Az új szabályok szerint a jövőben ők is csak munkavállalási és tartózkodási engedélylyel dolgozhatnak. Arról azonban távolról sincs szó, hogy az új szabályokkal a kelet-közép-európaiak áradatát állítanák meg, hiszen tavaly májustól januárig csupán 1438 engedélyt adtak ki az 5,4 milliós országban.