Egyre fontosabbá válik a térség
Egyre fontosabb a kelet- és közép-európai térség a magyar exportõrök és importõrök számára - derül ki a KSH által a napokban közzétett 2004-es részletes külkerforgalmi adatokból. A térség 11 országának összesített részaránya a magyar kivitelben tavaly 16,8 százalékra emelkedett a 2003-as 13,2 százalékról, vagyis immár a magyar kivitel hatoda ebbe a régióba irányul.
Behozatalban Orosz- és Lengyelország, kivitelben Románia a legfontosabb partnere a magyar cégeknek a közép- és kelet-európai térséggel folytatott kereskedelemben. Ez nem jelent változást a 2003-as esztendõhöz képest, mint ahogy a kereskedelmi partnerek fontossági listáján lejjebb haladva sincs sok módosulás.
A térség legtöbb országával zajló áruforgalom élénk növekedést mutatott az elõzõ esztendõben. A Romániába irányuló magyar kivitel például 41,7 százalékkal emelkedett forintban számolva (dollárban számolva pedig 56,4 százalékkal, ám ez az adat kissé csalóka, hiszen tartalmazza a zöldhasú tavalyi jelentõs leértékelõdésének hatását is). A Lengyelországba menõ magyar export növekedési üteme 40,8 százalékos volt, a cseh reláció dinamikája elérte a 33,5, a szlovéné pedig a 37 százalékot. A Horvátországba menõ magyar kivitel egyenesen másfélszeresére emelkedett egyetlen év alatt. Csupán a Szlovákiába irányuló magyar export növekedési üteme maradt viszonylag szerény (forintban számolva 11,6 százalékos), s a térségben egyedül a Bosznia-Hercegovinába menõ kivitel esett vissza, egyetlen év alatt 14 százalékkal.
A behozatal dinamikája a térség legtöbb országából szintén igen nagy volt 2004-ben. Leggyorsabban a Szerbia és Montenegróból származó behozatal emelkedett, forintban számolva 38,4 százalékkal, bár ebben alighanem közrejátszik, hogy itt igen alacsony volt a bázis. Gyorsan nõtt a lengyelországi importunk is (30,3 százalékkal), valamint a romániai (28,3 százalék) és a csehországi (20,4 százalék) is. Egyedül Szlovénia esetében csökkent a magyar behozatal, 14 százalékkal.
A térséggel folytatott magyar külkereskedelem deficites, ez annak tulajdonítható, hogy igen nagy az Oroszországból érkezõ energiaimport súlya, s ennek egyenlegrontó hatását a több mint tíz országgal folytatott kereskedelem összesített többlete csak részben tudja ellensúlyozni. A legnagyobb magyar többlet a Romániával és Horvátországgal folyó kereskedelemben alakult ki 2004-ben. (VG)
