BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egyszázalékos agrármegállapodást kötöttek

Az eredetileg kért 232 milliárd forintos keret alig egy százalékát, vagyis csupán 2,4 milliárdnyit harcoltak ki konkrét idei többlettámogatásként a tüntető gazdák. A demonstrációk hatására ugyanakkor az agrártárca felgyorsította a tavalyi terület alapú pénzek kifizetését és a gabonaintervenciót, a jövőre nézve pedig több új szabályozási kötelezettséget vállalt.

Mindössze 2,4 milliárd forint idei költségvetési többletforrásra lesz szükség a demonstráló gazdákkal kötött múlt hét végi megállapodás teljesítéséhez - derül ki egy FVM-ben készült, lapunk birtokába jutott kormányfői feljegyzésből. A pluszösszeg elenyésző a kabinet kimutatásaiban szereplő 328 milliárd forintos ez évi agrár-költségvetési lehetőségekhez képest. Így a kormánynak lényegében a tavalyi költségvetési törvényben elfogadott kereteken belül sikerült megegyeznie a gazdákkal.

Ismert ugyanakkor, hogy a tiltakozó termelők eredetileg mintegy 232 milliárd forintos többletigénnyel álltak elő (VG, 2005. március 4.). Ebből a két legnagyobb tételt egy százmilliárd forintos, hitelelengedésként felfogható adóskonszolidációs program meghirdetése és a 2005-re járó uniós terület alapú támogatásokhoz társuló, 94 milliárd forintos nemzeti kiegészítés (top-up) előre hozott (idei) kifizetése jelentette volna. A tüntetők végül mindkét követelésből visszakoztak: a konszolidációs elképzelésből "csupán" ötvenmilliárdos hitelátütemezés, a top-up ez évi kiutalásából pedig semmi sem lett. Utóbbi pénzeket a kormány eredeti szándéka szerint csak jövőre vehetik fel a gazdák: legfeljebb az FVM-ben vállalt 2006. február 15-i teljesítési időpont számíthat eredménynek a március 20-ban megjelölt idei kifizetési határidőhöz képest.

Az agrártárca költségvetési többletteherként értékelte volna, ha - miként a tüntetők kezdetben szorgalmazták - vissza kell vonni a mintegy 14 milliárd forintnyi vidékfejlesztési támogatás átcsoportosítására Brüsszelben benyújtott magyar kormányigényt. Ezt az összeget ugyanis a top-upon felüli, az EU-nál korábban bejegyeztetett (notifikáltatott) idei nemzeti támogatásokra kívánta fordítani a minisztérium, mivel e jogcímekre az agrárköltségvetést dicsérő kormányzati nyilatkozatok ellenére sincs elegendő pénz az FVM-büdzsében. A tárca kalkulációi szerint több szja-módosítási kérés újabb nyolcmilliárd, az EU-támogatások úgynevezett áfaarányosítási kötelezettségének eltörlése hatmilliárd forintos adóbevétel-kiesést okozott volna, míg a Hernád-völgyi árvízkárosultak teljes kárpótlása öt-, az intézményfejlesztés kiszélesítése négy-, az ültetvénykivágásokhoz szorgalmazott dotáció egymilliárdos pluszforrással járt volna.

Mivel a termelők valamennyi kisebb pénzügyi kihatású pontban is engedtek, a kormánynak sikerült 2,4 milliárdra alkudnia a támogatási többletet. A Hernád-völgyi árvízkárosultak végeredményben 1,2 milliárdot kapnak, míg az 50 milliárd forintnyi 2003-as aszályhitel átütemezése (a futamidő ötéves meghosszabbítása) az idén 0,25 milliárdos pluszkamatköltséget igényel. Az FVM emellett 150 millió forintos nagyságrendben átvállalja a Hajdú-Bét és a Parmalat kisbeszállítóinak ez évi hiteltörlesztéseit, ha a korábbi károk miatt felvett kölcsönösszegek nem haladják meg a 15 millió forintot. A tárca további pluszkiadásként 450-ről legalább 650 főre növeli a megyei földművelésügyi hivatalokban foglalkoztatott falugazdászok létszámát. Az ehhez szükséges 0,8 milliárdos többletforrásról már március elején döntött a kormány.

A gazdáknak az idén szembesülniük kellett azzal is, hogy egyes követeléseik teljesítéséhez brüsszeli jóváhagyást kell szerezni. Így több intézkedést csak az uniós egyeztetési procedúra után léptethet életbe a kormány. Ugyanakkor a sertés- és a baromfitartók már most biztosak lehetnek abban, hogy idei termelésükre tízmilliárd forintos állatjóléti támogatást vehetnek fel a 2006-os agrárbüdzséből, vagyis utólagos elszámolás mellett. Az FVM a tárgyalásokon sertésenként 1,8 ezer, a vágóbaromfi kilója után 9,50 forintos kifizetésre vállalt kötelezettséget. A demonstrálók cserében hozzájárultak ahhoz, hogy a tárca a már említett 14 milliárdnyi vidékfejlesztési támogatásból tízmilliárdot mégis átcsoportosíthasson más idei nemzeti dotációkra, ha ehhez Brüsszel egyetértését is megszerzi. A tárca most azt is kezdeményezi, hogy az EU az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítását és a teljes baromfiszektor szalmonellamentesítését ismerje el nemzeti támogatásként.

A tiltakozók pozitívumként könyvelhetik el, hogy az FVM a tavalyi uniós terület alapú (SAPS-) támogatásokat és a top-upot a vitás esetek kivételével március 20-ig kiutalja. A tárca most konkrét (március 31-i) határidőt vállalt az idei agrárdotációs jogszabályok meghirdetésére is, amelyeket már régen közzé kellett volna tennie. Kötelezte magát arra is, hogy az idei SAPS-pénzek 80 százalékát december végéig kifizeti, és az adótörvények módosításakor érvényesíti az agrárérdekeket. Termelői szempontból további eredmény, hogy az FVM ötszázezer tonna intervenciós gabonát vesz át azoktól, akiknek nincs megfelelő minőségű raktáruk. Változatlanul kérdéses azonban, mi lesz a többi termény sorsa, mivel a felkínált mennyiség már elérte a 4,2 millió tonnát, miközben a raktárkapacitás legfeljebb 2,5 millió tonnát tesz ki.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.