Egyszerűbb, de lassú ügyintézés
Az elmúlt években folyamatosan nőtt a környezetvédelmi hatósági ügyek száma. Az uniós csatlakozás közeledtével az új jogszabályok is jelentősen megemelték a felügyelőségek terheit. Ezen a téren 2004 különösen nehéznek számított: a csatlakozás évében szaporodtak meg leginkább a környezetvédelmi, illetve a vízügyi, természetvédelmi szakhatósági jogkörök - foglalta össze tapasztalatait Takács Margit, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség hatósági irodájának a vezetője. Tavaly már meghaladta a háromszázezret a hatósági ügyek száma, ennek valamivel több mint felét a környezetvédelmi felügyelőségeknek kellett elbírálniuk, a többi a vízügyi felügyeletekre, illetve a nemzeti park igazgatóságaira hárult. Ráadásul szakhatóságként több olyan kérdésben is el kellett járniuk a felügyelőségeknek, amely valójában nem érinti közvetlenül a környezetvédelmet. A borok minősítéséhez például korábban ki kellett kérni a környezetvédelmi területi szervek véleményét. Tavaly év végén azonban sikerült néhány ilyen felesleges szakhatósági szereptől megszabadítani a túlterhelt felügyelőségeket, s hamarosan kormány-, illetve miniszteri rendeletet tesznek közzé a felesleges környezetvédelmi jogszabályokról.
A terhek az egységes környezetvédelmi hatósági szervezet kialakításával nem csökkentek - ismerte el Takács Margit. Tény, hogy sok az elhúzódó, határidőn túli ügy. Jelenleg 5500 ilyen határidőcsúszást tartanak számon, döntő részüket Budapesten. Ennek oka, hogy a főváros térségében az elmúlt években megtöbbszöröződött a vállalkozások, telepek, s ezzel a környezetvédelmi engedélyek, hatósági ügyek száma is, ám ezt nem követte a területileg illetékes Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség bővítése. Enyhébb formában, de hasonló a helyzet az Észak-Dunántúlon és a Miskolc környéki régióban. Ezen az átszervezés sem segített, így ezekben a régiókban egyelőre nem számíthatnak a vállalkozások az ügymenet felgyorsulására.
A három zöldhatóság összevonásával azonban egyszerűsödött az ügyintézés. Január óta nem kell az ügyfeleknek külön-külön megkeresni egy-egy engedélykérelemmel a környezet-, a természetvédelmi és a vízügyi területi szerveket. Az ügyfelek számára kényelmesebb a mostani helyzet, már csak azért is, mert több régióban földrajzilag is elkülönültek a környezet-, illetve a természetvédelmi elsőfokú hatóságok. Ha valaki például Zemplénben, Sátoraljaújhely környékén kívánt egy vállalkozást engedélyeztetni, annak el kellett mennie Miskolcra (az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségre) és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz Egerbe is.
Ugyanakkor félő, hogy az egységes zöldhatóságoknál sem vált gyorsabbá az ügyintézés. Az öszszevonáshoz ugyanis létszámcsökkentés is társult, s összességében megfogyatkozott a hatósági ügyintézők száma. Néhány helyen még nem töltöttek be minden státust, így Takács Margit végleges létszámról nem tudott tájékoztatást adni. Főleg ott akadnak gondok, ahol a nemzeti parki igazgatóságok és a környezetvédelmi felügyelőségek székhelye elkülönül. Jó hír viszont, hogy a laborháttér mindenütt megmaradt, sőt egyes helyeken sikerült új mérőműszereket beszerezni. Nincsenek még adatok az új zöldhatóságok ügyiratforgalmáról sem. Nagy ügyiratszám-növekedés azoknál a szerveknél várható, ahol a természetvédelem is sok feladatot ad, például a Balaton-felvidék építési, természetvédelmi szakhatósági ügyeivel terhelt Közép-Dunántúli felügyelőség. Gombos András, a környezetvédelmi tárca politikai államtitkára szerint elkerülhetetlen volt az egységes zöldhatósági szervezet kialakítása. Ez mindenekelőtt az ügyfelek érdekét szolgálta, de az olcsóbb államapparátus követelménye is indokolta. Az engedélyek kiadásáról szólva az államtitkár közölte: az igénylőknek a továbbiakban csak egyszer lesz lehetőségük arra, hogy hiánypótlással a hatósághoz forduljanak. A vállalkozásokat azonban különféle tájékoztató kiadványokkal segítik abban, hogy az engedélykérelem benyújtása előtt felkészüljenek a követelményekre. (SzAJ)
