Elektronikus díjszedés 2008-tól
Az elektronikus díjszedési rendszer bevezetése Magyarországon mintegy 30-45 hónapot vehet igénybe, ám a szükséges anyagi ráfordítást még nem lehet meghatározni. Mindkét adat pontos megbecsülése egy a közeljövőben elkészítendő megvalósíthatósági tanulmány készítőire vár. Az Állami Autópálya-kezelő Rt.-nél (ÁAK) működő díjstratégiai iroda munkaanyaga szerint a rendszer a legkorábban 2008. január 1-jén indulhat be, s először a tehergépjárműveket érinti. Az ÁAK Rt. tulajdonosi jogait gyakorló gazdasági és közlekedési miniszter már elrendelte a tanulmányban szereplő folyamat beindítását - tudtuk meg Winkler-Virág András kommunikációs vezetőtől.
Egy 1998. novemberi kormányhatározat értelmében a gyorsforgalmi utak használati díjának fedeznie kell az üzemeltetési, fenntartási és időszakos felújítási költségeket, és a nemzetközi tapasztalatok alapján is kívánatos Magyarország számára a használattal arányos elektronikus díjszedés bevezetése. Megvalósítását nem csupán az európai uniós direktíva írja elő, hanem azt az autópályák tervezett növekedésével párhuzamosan vélhetően felboruló mai finanszírozási rendszer is indokolja. Az ÁAK-tanulmány a leginkább releváns példaként - szervezeti működése, pályáztatási rendszere és sikeres bevezetése okán - az osztrák rendszert említi. Ezzel és más nemzetközi mintákkal is összefüggésben érdemesnek tartják megfontolni az autópálya-társaságok magyarországi szövetségének megalakítását is.
Az új díjszedési rendszer bevezetéséhez ugyanakkor az ÁAK-on belül szervezeti változtatások, létszámbővítések szükségesek, és külső tanácsadók segítségét is igénybe kell venni. Erre tesz javaslatot az elektronikus díjszedési tanács létrehozását taglaló fejezet. Ez talán a legsürgetőbb feladat, hiszen egyrészt alapfeltétele a munka folytatásának, másrészt hosszabb időt vehet igénybe a megfelelő szakemberek felkutatása és kiválasztása. A díjstratégiai iroda az előkészítő munka elvégzésén és az eddigi tapasztalatok összefoglalásán kívül meghatározta a peremfeltételeket és a stratégia négy-öt éves feladattervét is. Ennek főbb területei: szervezeti teendők, vállalati kommunikációs lépések, arculati teendők, lobbi-, reklám- és külső PR-tevékenység, kommunikáció.
