Emelkedő közterhek Romániában

Noha az új román kormány választási kampányának sarkalatos pontja volt a pénzügyi terhek könnyítésére vonatkozó ígéret, mindez már a múlté. Az egykulcsossá alakított, 16 százalékosra csökkentett személyi és vállalati jövedelemadónak más területeken kell megfizetni az árát, hiszen az államháztartási bevételeket szinten kell tartani. Már eddig is számos új adót és illetéket vezettek be, több régi adónemnél pedig megemelték a kulcsokat.

A nemrégiben Brüsszelben átadott uniós előcsatlakozási gazdasági programban meglepően sok váratlan és az adóalanyok számára kedvezőtlen intézkedés szerepel, amelyekről eddig nemigen esett szó. A kormány azzal védekezik, hogy az egységes jövedelemadónak a lakosság életszínvonalára gyakorolt kedvező hatásai ellensúlyozzák a népszerűtlen intézkedéseket.

Április elsejétől tízszeresére növekszik a bankbetétek hozama után fizetendő adó, valamint az értékpapírok tőkejövedelmének adója, a korábbi egy százalékról tízre. Módosul az ingatlan-adásvételre kirótt illeték. Egyelőre csak jogi személyek kötelesek adásvételkor az eladási ár tíz százaléka helyett 16 százalékos illetéket fizetni, de az intézkedést még az idén kiterjesztik a magánszemélyekre is. Jövőre várhatóan megemelik a gyógyszerek áfáját, s megszüntetik az újság-, rádió-, televízió- és hírügynökségi előfizetések áfamentességét.

Áfakötelessé válnak (igaz, várhatóan a 19 százalékos általánosnál kisebb kulccsal) a mezőgazdasági őstermelők terményei, a műtárgyak, a gyűjtemények, régiségek, másodkézből vett javak, a bizományi és zálogrendszerben értékesített áruk, a filmvetítési, a műsorszórási jogok eladása, a kutatás-fejlesztési tevékenység, sőt még a templomépítés is. Megemelik, illetve újabb termékekre terjesztik ki az úgynevezett luxusadókat (fogyasztási adókat) is, ami már rövid távon is drágítja a dohánytermékeket, az üzemanyagot és az alkoholos italokat.