Emelkedő termelői árak
Januárban gyorsult az ipari termelői árak emelkedésének üteme. A belföldi értékesítésre szánt termékek körében 10,6 százalékos volt az egy évre viszszatekintő drágulás. Ez jóval magasabb, mint a decemberi 7,2 százalékos index, ráadásul a tendencia éppen ellentétes a fogyasztói termékek körében megfigyelt gyors dezinflációval.
A jelenséget egyrészt az magyarázza, hogy a tavalyi áfaemelés hatásának kiesése csak a fogyasztói árak körében okozott látványos indexesést az év elején, a termelői árak erre érzéketlenek. Sőt, a bázishatás (az év eleji hatósági áremelések eltérő ütemezése miatt) az ipari árak körében januárban éppen ellentétes volt, vagyis a következő hónapokban számíthatunk majd az árindex esésére. A másik ok, hogy az ipari szektorban lezajlott drágulás olyan részterületeken ment végbe, melynek súlya a fogyasztásban jóval kisebb, illetve átgyűrűzése a fogyasztói árakba korlátozott.
Ennek megfelelően igen erős szórás figyelhető meg a különböző ágazatok árfolyamataiban. Húsz százalék feletti éves drágulás figyelhető meg - főként a külföldi nyersanyagárak (például olaj, acél) emelkedése miatt - az energetikai, a vegyianyag- és a fémfeldolgozás területén. Ugyanakkor a súlyát tekintve jelentős élelmiszer-ipari ágazat árszintje alig növekedett, mivel a kismértékű emelkedések és csökkenések kiegyenlítették egymást - áll a Központi Statisztikai Hivatal közleményében. Kérdés, hogy a bizonyos területeken megfigyelhető gyors áremelkedés hosszabb távon begyűrűzik-e a fogyasztói árakba. Egyelőre úgy látszik, hogy nem kell komolyabb árnyomástól tartani. Erre utal, hogy a gyors átárazódás miatt az árnyomásnak már januárban jelentkezni kellett volna, ennek azonban nyoma sincs. Feltehetően a lakossági kereslet korábbitól elmaradó ütemű bővülése is hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztói árak kontroll alatt maradnak. (MI)
