Hasonló minták a bankszférában

Az új EU-tagországok bankrendszereinek működési környezete előnyösnek mondható: a legtöbb gazdaságban zajlik a nominális és a reálkonvergencia, a növekedési ütem meghaladja a régi tagországokét, az átlagos infláció a korábbi két számjegyű szintről jelentősen mérséklődött.

Ugyanakkor - jegyzi meg az Európai Központi Bank (EKB) tanulmánya - a külső és a költségvetési egyensúlyi folyamatok tekintetében több tagországnak is javítania kell.

Folyamatos fejlődés figyelhető meg viszont a szabályozói és felügyeleti tevékenységben (lásd táblázatunkat). A legfontosabb európai bankdirektívákat az új tagországok átültették a nemzeti jogrendbe, valamint - eltérő szerkezetben, de - megfelelően teljesítő felügyeleti szerveket működtetnek. Magyarország mellett Észt-, Lettország és Málta a teljes pénzügyi szektort átfogó felügyeletet működtet, a többi hat országban több szerv végzi el a feladatokat. Csakúgy, mint a régi EU-tagországokban, a kereskedelmi bankok felügyeletét egyetlen hatóság végzi.

Ahogy az átmeneti időszak során hasonló utat jártak be az országok, úgy a bankszektornak is közös strukturális sajátosságai vannak. Bár több tagállamban is növekvő trend figyelhető meg, a pénzügyi közvetítés mélysége még alacsony. Ez alól csupán Málta és Ciprus jelent kivételt, ahol a magánszektor hazai hitelállománya a GDP 118, illetve 122 százalékát tette ki.

A többi országnál ez a mutató átlagosan 35 százalékon állt 2003-ban. 40 százalék fölötti rátát Magyarország és Szlovénia mondhat magáénak, míg az átlagostól - 21 százalékos aránnyal - egy balti országban (Litvánia) maradt el jelentős mértékben a közvetítés mélysége. Mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági fejlődéssel együtt növekszik a pénzügyi fejlettség, az emelkedő trend hosszabb távon is valószínű - jegyzi meg az EKB.

>> Banki dominancia

Hasonlóságot jelent a legtöbb régi EU-tagországhoz képest, hogy jelentős a banki finanszírozás dominanciája a közvetlen piaci finanszírozással szemben. A bankrendszer fontos strukturális sajátossága, hogy a szektor túlnyomó részét a kereskedelmi bankok teszik ki. A balti államokban részesedésük gyakorlatilag százszázalékos, de még azokban az országokban is 80 százalék feletti a kereskedelmi bankok piaci részesedése, ahol a jelzálog-hitelezés, a takarékszövetkezetek vagy a lakástakarékpénztárak elterjedtebbek (például Magyarországon, Csehországban és Cipruson).

>> A külföld súlya

További sajátosság a nagyarányú külföldi jelenlét. Az új tagországokban átlagosan a bankeszközök 72 százaléka van külföldi tulajdonban. 2003-ban 95 százalék felett volt az arány Észtországban, Szlovákiában, Csehországban és Litvániában, hazánkban a mutató 83,3 százalékon állt.

Jelentősnek mondható a piaci koncentráció, hiszen az öt legnagyobb bank piaci részesedése a tíz országban átlagosan eléri a 72 százalékot. Ebből a szempontból Magyarország tekinthető a legkevésbé koncentrált piacnak, hiszen 52 százalékos mutatója közel azonos volt a régi tagországok átlagával. Bár a koncentráció magas foka általában a gyengébb verseny jele, úgy tűnik, az új tagországok a bankszektorában nincs erről szó - állapítja meg az EKB. A koncentráltabb piacokon alacsonyabb a kamatkülönbözet, míg éppen a legkevésbé koncentrált piacon, hazánkban a legnagyobb a marzs.

>> Költséghatékonyság

Bár az új tagországok bankrendszerének költséghatékonysága még jóval elmarad a régi tagországokétól, mégis kiemelkedő jövedelmezőséget produkálnak. Ezt a kedvező makrogazdasági környezet és a hitelezési tevékenység gyors növekedése magyarázza. Emellett a betéti és hitelkamatok közötti különbözet mintegy kétszerese a régi Európai Unió tagoknál tapasztalható szintnek.

A tanulmány levon néhány jövőre vonatkozó következtetést is. Egyes hipotézisek szerint a külföldi bankok magas tulajdonosi részaránya kockázatot jelenthet a banki hitelkínálat stabilitása szempontjából. Abban az esetben ugyanis, amikor az üzleti ciklusok kedvezőtlenül alakulnak a banktulajdonos országában, vagy belföldön, a hazai és külföldi bankok eltérően reagálhatnak. További kockázatot jelent, ha a külföldi bank az anyaországban kerül válságba. Ugyanakkor az EKB elismeri, bizonyos tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a külföldi tulajdon stabilizáló hatással lehet a hitelkínálatra.

>> Aszimmetrikus viszony

A régi és új tagországok közötti szoros tulajdonosi kapcsolatok egyes sokkhatások transzmiszszióját idézhetik elő az EU-n belül. Az EKB megjegyzi, hogy mindeddig a külföldi tulajdonlás pozitív hatásai domináltak mind a régi, mind az új tagországok bankjainál. Emellett a külföldi tulajdonosok nagyarányú jelenléte a tudástranszferrel és a kockázatkezelési rendszerek fejlesztésével hosszú távon is inkább stabilizáló hatással lehet az új tagországok bankrendszerére.

További kihívást jelenthet, hogy a régió bankrendszerei gyors technológiai váltáson mennek keresztül, ami befolyásolja a kockázatmérési és -kezelési rendszerek fejlesztését. A bankok stratégiája szempontjából fontos kihívást jelent még, hogy a verseny várható erősödése és a marzsok szűkülése miatti jövedelmezőségi nyomást elsősorban a költséghatékonyság javításával ellensúlyozzák majd. Bár a pénzügyi közvetítés mélyülése pozitív jóléti hatást jelent, a hitelezési tevékenység gyors bővülése a szabályozó és felügyeleti hatóságokat új kihívások elé állíthatja.