Hiányos ösztönzők a másodnyersanyagokra

Kulcsfontosságú lehet a másodlagos nyersanyagok felhasználásának elterjedésében, hogy sikeresnek bizonyul-e alkalmazásuk az idén induló autópálya-beruházásoknál. Az országban keletkező ipari hulladékok jelentős része műszakilag kiválóan alkalmas az autópályák töltéseinek építéséhez, a műanyag- és üveghulladékok pedig a sztrádaburkolat minőségének javítására használhatók fel. A gyorsforgalmi úthálózatról szóló törvény bizonyos megkötésekkel lehetővé teszi, hogy előírják a másodnyersanyagok felhasználását, így az M6-os autópálya néhány héttel ezelőtti alapkőletételénél a kormány képviselői sikerként könyvelték el, hogy az építkezéssel 2,5 millió köbméter kohászati salak tüntethető el Dunaújvárosból, amelyet a sztráda alapjába építenek majd bele. Ugyanakkor az építőipari vállalatok és a másodnyersanyagokkal foglalkozó cégek szerint a jelenleginél komplexebb ösztönzőrendszert kellene kialakítani a felhasználás elterjesztéséhez, akár állami, akár koncessziós beruházásról van szó.

Amennyiben a szóba jövő másodnyersanyag tulajdonságai megfelelők és anyagi szempontból is megéri felhasználni, az útépítő cégek nem zárkóznak el az ipari vagy egyéb hulladékok alkalmazásától, hiszen nekik is érdekük az innováció. Ugyanakkor komplexebb kezeléssel a jelenleginél jóval nagyobb lendületet lehetne adni a másodnyersanyagok felhasználásának - fejtette ki Tombor Sándor. Az M6 Duna Autópálya Koncessziós Rt. ügyvezető igazgatója elmondta: a másodnyersanyagok használatát a jogszabályi kötelezettség és a felhasználáshoz szükséges műszaki feltételek pontosításával, valamint anyagi ösztönzők bevezetésével lehetne segíteni. Egy valóban hatékony rendszer megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy működtetésében az érintett cégek is érdekeltek legyenek, ezért a másodnyersanyagok alkalmazását például adókedvezménnyel lehetne preferálni, bármilyen formában is valósuljon meg a beruházás.

Jelentős eredmény a jogszabályi ösztönzés megjelenése, ám tényleg komplexebb megközelítésre lenne szükség - fogalmazott Erős György. Az Ipari Hulladékhasznosító Kht. vezetője szerint a sztrádaépítések kapcsán már a tervezésnél kötelezővé kellene tenni a nyomvonal mentén fellelhető másodnyersanyagok számbavételét, amely után a gazdaságossági számításokat is minden esetben el kellene végeztetni. Emellett a közvetlen anyagi szempontok mellett a tágabb nemzetgazdasági érdekeket is figyelembe kellene venni, az energiafelhasználásnál jelentkező megtakarításokat is beleértve, hiszen a másodlagos nyersanyagok előállításához lényegesen kevesebb energiára van szükség. Mindezeket elvégezve az lenne az eredmény, hogy száz kilométer távolságig bezárólag érdemes a másodnyersanyagokat elszállítani. Emellett célszerű lenne a bányahatóságnak mérlegelési jogkört adni a felszíni bányák nyitására vonatkozó engedélykérelmek elbírálásánál, hogy a kapitányságok nemleges döntést is hozhassanak, ha úgy látják, hogy a térségben másodlagos nyersanyagforrások találhatók. A következő lépés pedig az lehetne, hogy a másodnyersanyagok alkalmazását a töltések építése mellett az útburkolat szerkezetében is felhasználják - fűzte hozzá Erős György.

Hasonlóan vélekedett Nemcsek Tibor, a műanyaghulladékokból speciális adalékanyagokat készítő Syntumex Kft. tulajdonosa. Szerinte az ipari hulladékok felhasználására sok esetben már a jelenlegi jogszabályi feltételek is elegendő ösztönzést jelentenek. Ezzel szemben a műanyag- vagy más hulladékok sztrádaépítéseknél történő felhasználásához a jelenleginél sokkal pontosabb és céltudatosabb műszaki, illetve minőségi követelményrendszerre lenne szükség.

A Syntumen nevű adalékanyagot vegyes műanyaghulladékból készítik, amelyet az aszfalthoz keverve olyan rugalmas útburkoló anyagot állítható elő, amely kevésbé hajlamos a nyomvályúsodásra, és hosszabb élettartamú, mint a "normál" aszfalt. Az adalékanyag szabadalmát megvásárló hazai vállalkozók 2002-ben alapították meg a Syntumex Kft.-t, a termelés beindítására egy évi háromezer tonna kapacitású üzemet felépítve.

Azóta több referencia-útszakaszhoz szállítottunk az adalékanyagból, így az M1-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának felújítási munkálataira megbízást nyert Viadom Rt. száz tonnát használt fel a termékünkből. Az eddigi munkák megerősítették, hogy a másodnyersanyag-felhasználás egyértelműen javítja az út minőségét, és nem is drágítja meg a beruházást. A Syntumex vezetői jelenleg az M6-os autópálya építőivel folytatnak tárgyalásokat, s Nemcsek Tibor szerint az idei év kulcsfontosságú lesz a technológia elterjesztését illetően. Áttörést jelenthet, amennyiben az idén induló nagyberuházások kapcsán sikerül megrendeléshez jutnunk, ellenkező esetben azonban kétségessé válhat a cég fennmaradása - tette hozzá a cégvezető. (NIG)