Horvát tárgyalások: elhalasztva
Bizonytalan időre elhalasztották az EU-horvát tagfelvételi tárgyalás - eredetileg csütörtökre tervezett - kezdetét az EU-külügyminiszterek szerdai brüsszeli tanácsülésén. A találkozón hét ország delegációja - Magyarország mellett Ausztria, Ciprus, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia - tartott ki a mellett, hogy Zágráb együttműködik a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, és a helyes döntés a konferencia megkezdése lenne. Közel ugyanennyien ellene voltak a tárgyaláskezdésnek, amelynek láttán a többiek - többségükben inkább tárgyaláspártiak - főként arra törekedtek, a halasztást úgy fogalmazzák meg, hogy bátorításul szolgálhasson Zágráb számára.
Ennek jegyében került sor a tárgyalási keretek rögzítésére, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mostantól kezdve bármikor megnyitható a csatlakozási konferencia. Erre a végül elfogadott közös EU-álláspont szerint akkor kerülhet sor, ha az EU miniszteri tanácsa megállapította, hogy a szükséges feltétel teljesült, és Zágráb együttműködése immár teljesnek tekinthető Hágával.
A miniszterek nem jutottak közelebb annak tisztázásához, hogy voltaképpen mi a mércéje a "teljes együttműködésnek", és határidőt sem szabtak, mennyi időn belül akarnak visszatérni a kérdésre. Somogyi Ferenc külügyminiszter mindenesetre fontos fejleményként értékelte, hogy újabb tagállamok is felsorakoztak a magyar érvelés mögé.
Ivo Sanader horvát miniszterelnök kedvező lépésként értékelte a tárgyalási keretek elfogadását, rossz hírként jellemezte viszont, hogy nem született döntés a tárgyaláskezdésről. Szerinte mindig az ártatlanság bizonyítása a legnehezebb.
