Hozzáférhetők-e a környezetvédelemre szánt brüsszeli források?

Hiányzó témakörök

Küsz Judit Az Inter-Metal Recycling Kft. kontrollingvezetője

"Folyamatosan figyeljük az európai uniós környezetvédelmi pályázati lehetőségeket, eddig azonban egyetlen olyat sem találtunk, amelyen indulhattunk volna. Cégünk - egyebek mellett - elektronikai hulladék feldolgozásával foglalkozik, így számunkra az jelenti a problémát, hogy a tevékenységünkből adódóan nem tudunk környezetterhelés- vagy energiafelhasználás-csökkenést kimutatni. Ez többnyire elvárás ezekben a kiírásokban, így egyelőre nem tudunk hozzáférni a közösségi forrásokhoz. Olyan környezetvédelmi témájú pályázatokra is szükség lenne, amelyekben az elektronikai hulladékok hasznosítása és feldolgozása az elbírálásnál kiemelt tevékenységként szerepel. Az e-hulladék-kezelésre vonatkozó jogszabályok változása miatt hamarosan nagymértékben megnő az igény a feldolgozásra, ezért is lenne fontos, hogy több uniós forrást elérhessenek a kapacitásnövelő beruházásokat végrehajtó vállalatok. Cégünk az idén a Technológiai korszerűsítést támogató GVOP 1.1.1 pályázaton indul e-hulladék feldolgozást fejlesztő projekttel."

Pályázati pénz járművekre

Kiss TiborA Biokom Kft. ügyvezető igazgatója

"A Biokom Kft. pályázati tevékenységét a közép- és hosszú távú versenyképesség növelése és a közfeladatok ellátási biztonsága motiválja. A beruházási és a k+f pályázatok öszszehangolásával olyan technológia és know-how megszerzésére van lehetőség, amely megkönnyíti a nyitást új piaci szegmensek felé, és segít megfelelni a szigorodó jogszabályi követelményeknek, emellett a lakossági díjak is alacsony szinten tarthatók. Legutóbb a gvop keretén belül egy hibrid és elektromos hajtású hulladékgyűjtő jármű kifejlesztésére nyertünk támogatást. A pályázatokban általában megtaláljuk a céljainknak megfelelőt, ám a bírálat és a szerződéskötés sokszor elhúzódik, továbbá a kiíró és az adóhatóság között is nézeteltéréseket tapasztalunk (például az áfa-visszaigénylés kapcsán). Emellett úgy látjuk, hogy a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások felhasználása terén a támogatásra szánt összegek mértéke még elmarad attól a szinttől, amely az EU felé vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges."

Rosszul illesztett kiírások

Dr. Szikla ZoltánA Dunapack Rt. vezérigazgatóhelyettese

"A Dunapack Rt. hulladékgyűjtéssel és -feldolgozással is foglalkozik, és jelentős energiafelhasználó, ezért évente 300-500 millió forintot fordít környezetvédelmi beruházásokra. Ennek ellenére a cég eddig egyszer sem pályázott uniós támogatásra. A kiírások rosszul illeszkednek a vállalat méretéhez. A Dunapack magyar lépekkel mérve nagyvállalatnak számít, míg a jelenlegi pályázatok inkább a kis- és középvállalkozókat vagy az önkormányzatokat célozzák meg. Utoljára 2001-ben pályázott a cég. Ekkor 300 millió forint kamatmentes hitelt vehettünk fel, amelyet öt év alatt kell visszafizetnünk. A beruházást a közbeszerzési szabályok szerint kellett lebonyolítani, s ez számos - főleg külföldi - ajánlattevőt elriasztott, ami limitálta a résztvevők körét. Természetes, hogy az állami pénzek felhasználását szigorúan nyomon kell követni, de ez számunkra komoly nehézségeket jelentett. Reméljük, hogy a második Nemzeti fejlesztési tervben lesznek olyan kiírások, amelyek nagyobb volumenű beruházásokat támogatnak, és a Dunapack is tud majd pályázni."

Likviditási akadályok

Bárczy Zoltán A Bárczy Kft. vezetője

"Úgy látjuk, hogy az európai uniós pályázatok viszonylag messze esnek a cégünkhöz hasonló nagyságú mikrovállalkozások lehetőségeitől. A vállalkozásunk szempontjából fontos konkrét témák nehezen illeszthetők be a nagyléptékű brüsszeli finanszírozású kiírások közé, ugyanis mind a hazai forrásokra építő, mind az uniós pályázatok küszöbe olyan magasan van, hogy a fejlődőképes, de szerény igényű cégek eleve nem tudnak elindulni. Kivételnek számított a környezetvédelmi tárca tavalyi Zöld Forrás pályázata, amelyből már egy-két millió forintos támogatást is lehetett igényelni. Az utófinanszírozás a kisebb cégeknél likviditási problémákat is felvet: a fejlesztések költségeit a vállalkozásoknak mindenképpen a maguk erejéből kell kiizzadniuk, s ha végül van eredmény, akkor ehhez a pályázati forrás talált pénznek számít. Eredménytelen projektjavaslat esetén viszont még a pályázásra fordított pénz is elvész. Ennek ellenére továbbra is figyeljük a lehetőségeket, és ha látjuk értelmét, próbálkozni fogunk."