Júliusi határidő a kormánynak
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) ajánlásában további intézkedések megtételére sürgette a magyar kormányt, ennek keretében pedig a költségvetésbe beépített államháztartási tartalék jelentős emelését szorgalmazta. Draskovics Tibor pénzügyminiszter jelezte: a korábban tervezettnél - a GDP 0,5 százalékát kitevő - nagyobb, egyelőre nem számszerűsített államháztartási tartalék képzésére tesz javaslatot a jövő héten a kormánynak, a Reutersnek azonban úgy nyilatkozott, ez a biztonsági tartalék akár 200 milliárd forint fölé is nőhet. Egy neve elhallgatását kérő uniós forrás ugyancsak a Reutersnek úgy nyilatkozott, a tartalékot a GDP 0,8 százalékára, 170 milliárd forintra kellene emelni.
Az Ecofin ajánlása - egyelőre nem világos, hogy az milyen viszonyban van az eddig megképzett tartalékokkal - kitért arra, hogy július 8-ig kell foganatosítani a kiadáscsökkentő intézkedéseket. A testület úgy látja, enélkül az idén messze nem érhető el a 4,7 százalékos deficitcél - annál fél százalékkal nagyobb lehet a deficit -, ráadásul az euróbevezetés kritériumainak való, 2008-ra vállalt megfelelés is veszélyben van. A brüsszeli tanács véleménye szerint a költségvetési helyzet nem támasztja alá a konvergenciaprogram megvalósulását, az elmúlt évek tapasztalatainak fényében a hiányszámokon kívül a kiadási oldali adatok is eltérhetnek a tervektől. A testület az Európai Bizottság javaslatához hasonlóan óva intette a kormányt a költségvetési egyenleget veszélyeztető adóreform életbeléptetésétől.
"Egyetértünk és elfogadjuk a dokumentumokat, az ajánlások egybevágnak a magyar kormány törekvéseivel, de vannak bizonyos eltérések a kockázat megítélésében" - jellemezte a Magyarországnak szóló ajánlásokat Draskovics.
A miniszter szerint az alapvető eltérés a magyar és az EU- - mindenekelőtt az európai bizottsági - megközelítés között, hogy az utóbbi kizárólag a költségvetési hiány százalékos nagyságára összpontosít, míg a magyar kormány a gazdaság egészét nézi. Ez alapján a magyar mutatók észrevehetően javultak, és más - például "visegrádi", vagy egyes régi tagállami - adatokkal összevetve is kedvező képet mutatnak.
Tavaly a magyar gazdaságpolitika három főbb célkitűzést követett: új, fenntartható növekedést garantáló pályára állítani a gazdaságot - beruházás és export alapúvá tenni az addig zömében fogyasztás alapú növekedést -, gyorsítani magát a növekedést és javítani a befektetői bizalmat. A magyar megítélés szerint e célok teljesültek, sőt, azt is tartani sikerült, hogy mintegy 1 százalékkal csökkenjen az államháztartás hiánya. Amiben elmaradás van, az a magyar részről kitűzött deficit- "célszázalék" hozása. (Bár itt is kisebb az eltérés a vártnál: a legfrissebb adatok szerint a tavalyi költségvetési hiány végül 5,1 százalékos lett - nem az utóbb prognosztizált 5,3 -, igaz, még mindig az eredetileg vállalt 4,6 helyett.)
A magyar miniszter hozzátette ugyanakkor, hogy ha - a lengyelekhez vagy svédekhez hasonlóan - Magyarország esetében is figyelembe veszik a nyugdíjreform (mintegy 1,1 százaléknyi) költségvetési kihatásait (erre 2007-ig módot a Eurostat), akkor a hiány már tavaly is csak 4,2 százalék. Draskovics Tibor szerint mindenesetre sikerült elérni: a jövőben a hivatalos EU-dokumentumok már Magyarország esetében is e korrigált számokat közlik majd elsődleges adatként. Ilyen alapon az idei évre várt hiány 3,6 százalék.
