Kétlépcsős csődszabályozás
A korábbi elképzelésekhez képest az idén már nem készül el az új csődtörvény normaszövege, de a következő másfél-két évben - két lépcsőben - megújul az egész szabályozás. A hatályos jogszabály először több lényeges ponton módosul, s eközben előkészítik az új csődtörvényt is, amelynek tervezete legkorábban jövő ősszel kerülhet a parlament elé - tudtuk meg. A mielőbbi módosításokat nem csak a készülő új társasági és cégtörvény, s a környezetvédelmi és a közösségi jogi előírások teszik szükségessé. Az új jogszabály elkészültéig hozzá kell látni a csőd- és a felszámolási eljárások akut problémáinak orvoslásához, különösen a fokozottabb vagyonvédelmet és a hitelezői követelések nagyobb megtérülését szolgáló szabályozáshoz.
Emiatt többek között kiterjesztik a cég vezető tisztségviselőinek a hitelezőkkel szembeni felelősségét, amelyet - a cégvagyonnal való garázda gyakorlatot visszaszorítandó - már régóta szorgalmaznak a szakemberek. A mai szabályozás ugyanis nem kényszeríti a menedzsmentet arra, hogy figyelembe vegye a hitelezői érdekeket, ha a cég bajba jut. A vezetőknek nem kell elszámolniuk ténykedésükről, lényegében következmények nélkül befejezhetik tevékenységüket. Az új, külföldi mintára bevezetendő felelősségi alakzat terveiről Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára elmondta: közvetlen lesz, és kiterjed az érintettek magánvagyonára is. A felszámoló a bíróság előtt léphetne fel azokkal a csődeljárás megindulását megelőző három évben cégvezetőként tevékenykedő személyekkel szemben, akik bár tudták - vagy tudniuk kellett volna -, hogy a felszámolás elkerülhetetlen, tovább működtették a társaságot. Ha a bíróság megállapítja felelősségüket, magánvagyonukból kell pótolniuk a csődtömeg hiányát. Az új felelősségi szabályozást a társasági és a cégtörvény további rendelkezései egészítik majd ki. Ezek nagyobb garanciát, hatékonyabb védelmet nyújtanak a hitelezőknek.
Elsősorban a hitelezőkre figyelemmel változik a csődnyitás időpontja. Ma a felszámolás kezdete az azt elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napja, amely a gyakorlatban sok problémát okoz - mondta Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság bírája. A hitelezők számára viszont csak akkor válik nyilvánvalóvá a felszámolás megindulása, amikor az - hetekkel később - a Cégközlönyben megjelenik. A tervek szerint a közzététel napja lesz a csődnyitás időpontja, így mindenki számára egyértelművé válna, és kiküszöbölné a jogi bizonytalanságokat. Ám bármilyen okos megoldásnak látszik, továbbra is ott van a jogerőre emelkedés és a közzététel közötti időszak, amely alatt a cégvezetők kimenthetik a vagyont. A vagyonkimentést megakadályozó szabályokon folyik a szakmai vita. Sok érv szól a kijelölt felszámoló - az adott időintervallumra vonatkozó - korlátozott ellenőrzési jogosítványai mellett - mondta a bírónő.
A módosító szabályok már az ősszel a parlament elé kerülhetnek.
