Kína és Oroszország légipiaca az uniós célpont
Az évtized végére a Földközi-tenger medencéjének országaira és keleti szomszédaira, azt követően pedig Kínára és Oroszországra is kiterjesztené nyitott égbolt megállapodását az EU. Az Európai Bizottság közlekedésért felelős tagja, Jacques Barrot most ismertetett tervei alapján az egységes légiirányításon kívül az országok területén belüli utaztatást is lehetővé tevő egyezmények a gazdasági kapcsolatoknak is lendületet adnak, ezzel is erősítve az unió szomszédságpolikáját. A Pekinggel és Moszkvával kezdeményezett s Barrot elképzelései szerint még ebben az évben elkezdődő tárgyalások esetében is hasonló meggondolások vezérlik a bizottságot, amely az Egyesült Államokkal már 2003 óta folytat megbeszéléseket a nyitott égbolt kiterjesztéséről. (Barrot szerint remény van arra, hogy jövő heti washingtoni látogatásán ebben az ügyben is előrelépés történjen.) Az Oroszországból induló személyforgalom háromnegye-dének valamelyik uniós repülőtér a célpontja, miközben az EU az ország első számú exportpartnere - érvel Barrot, emlékeztetve arra, hogy egy szerződés megoldást jelentene a Szibéria fölötti repülésre kivetett, évente összesen 180 millió eurót elérő díjak megszüntetésének kérdésében is. Az orosz WTO-tagság egyik alapfeltételéül szabott díjmentesség várhatóan 2013-ra lehet teljes. Kína esetében a dinamikusan növekvő idegenforgalmi kapcsolatokon kívül az unió fontosnak tartja, hogy a világ legnagyobb országának légipiaca világszinten kiemelkedően gyors, évente 15 százalék körüli növekedést produkál, s egy évtizeden belül az első számú piac lesz Ázsiában.
