Közszféra: a változások kora jön
Megszűnhet a közalkalmazotti és köztisztviselői jogállás, így egységes jogviszonyba kerülhetnek a közszférában foglalkoztatottak - tudtuk meg Vadász Jánostól, a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízottól. Ám 2006-tól nemcsak ez, hanem a közszférában foglalkoztatott 812 ezer ember bérezése is változik, ha az egységes közszolgálati törvényt elfogadják. A jelenlegi keresetek még fix bérezésen alapulnak, ezt számtalan pótlék egészíti ki. Az új bérrendszerben a keresetek mindössze 65 százaléka lehet fix, 15 százalékot a pótlékok tennének ki, a bérek 20 százaléka mozgó, teljesítmény alapú lenne. Az elvégzett munka mennyisége és minősége határozza majd meg a kereseteket, ám arra törekszünk, hogy ne csökkenjenek a kereseti lehetőségek, fogalmaz a kormánymegbízott. Az átláthatatlan pótlékrendszert egyszerűbb váltja fel, a veszélyességi pótlék marad, s a kétezernél kisebb lélekszámú településeken dolgozó értelmiségiek fizetését egy újfajta pótlék egészítené ki. A törvény tervezetét március végéig társadalmi vitára bocsátják, a kormány elé várhatóan júniusban kerül.
A közszférában nem elbocsátások, hanem átmozgatások várhatók, a fent kevesebb, lent több munkatárs elve érvényesül majd - fogalmazott lapunknak Vadász. A hatósági, minisztériumi, igazgatási területen dolgozó vezetők pozíciója a legingatagabb, őket főként az egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra és közoktatás területén foglalkoztatnák tovább. Vadász szerint a vezetők motiváltak, mindenki ragaszkodik a munkához, kvalifikáltságuk pedig alkalmassá teszi őket az új feladatkörre. Vadász János állítja, a feladat alapú foglalkoztatás eredményeként lehet eldönteni csak, hogy mekkora átszervezésre, karcsúsításra van szüksége a közszférának, ezt azonban az új közszolgálati törvény bevezetése után két évvel, 2008-ban lehet legkorábban megítélni.
A hazai közszolgálatban dolgozók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest 22,5 százalék. Ez az arány két százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál, két százalékkal viszont több, mint a most csatlakozott országoké.
Nemcsak a közszolgálat, az egész kormány működése változások elé néz. A várható szervezeti és működési módosításokról Sárközi Tamás professzor tartott tegnap előadást a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének konferenciáján. Az átalakítási javaslatok kidolgozását irányító kormánymegbízott úgy látja, legkorábban 2010-re hozható létre korszerűbben működő állam. Egyelőre három törvénytervezet készült el, az első a kormány felépítéséről, a másik a költségvetési szervekről, a harmadik pedig az állami vagyonról szól. A javaslatok alapján egy egységes vagyongazdálkodási szerv jönne létre, továbbá a minisztériumok hatósági szerepköre minimálisra csökkenne. A korszerűsítést szolgáló átfogó stratégia kialakítása őszre várható. Sárközi Tamás elismerte, a szervezeti változásokkal már csak a választások utáni időszakban szabad foglalkozni.
