Lassul az ipari dinamika
Januárban az ipari termelés 0,7 százalékkal haladta meg a decemberi szintet. A növekedés mértéke elmaradt a várakozásoktól, ugyanis tavaly év végén - feltehetően részben az ünnepek közötti leállások miatt - gyenge teljesítményt produkált a szektor, és a szakértők jelentősebb korrekcióra számítottak.
Ennek ellenére a tegnap megjelent részletes adatok tartalmaznak biztató jeleket. Egyrészt kiderült, hogy az exportértékesítések jól alakultak az év elején: a volumen csaknem öt százalékkal magasabb volt az előző havinál. Másrészt a Központi Statisztikai Hivatal pontosította korábbi adatait, és ezek azt mutatják, hogy a múlt év végi visszaesés nem volt olyan jelentős mértékű, mint ahogy a korábbi számok mutatták. (A KSH a szezonális és munkanap-korrekció módszertanán finomított, aminek eredményeképpen pontosabban ki tudja szűrni az adatokból a trendet zavaró mozgásokat.)
Ezzel együtt az utóbbi fél évben egyértelműen lassult az ipari növekedés, és ezt a szakértők a gyengülő európai konjunktúrának tudják be. Az exportértékesítések dinamikája az utolsó fél évben összességében kisebb, mint a korábbi időszakban, bár átlagosan továbbra is 10 százalék körüli éves bővülést mutatnak a számok. A jövővel kapcsolatos kilátásokat illetően egyelőre kevés fogódzót adnak a rendelési adatok. A rendelésállományok az egy évvel korábbi szinten állnak, és az új szerződések volumene is a tavalyival megegyező. Ez akár nagyobb mértékű lassulásra is utalhat, ám az év eleji és végi rendelésadatokat érdemes óvatosan kezelni. Több cég az év eleji hónapokban jelenti le egész éves megrendeléseit, így az indexek ilyenkor még nagyon hektikusan alakulnak. Az új exportrendelések például néhány fontos ágazatban 20 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest, viszont a húzóerőnek számító villamosgép- és műszergyártásban 11 százalékos, a gépek, berendezések gyártásánál két és félszeres növekedést regisztrált a KSH.
