Még nagyobb lesz az elvonás
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa ajánlásában az uniós szabályoknak megfelelően július 8-i határidőt állapított meg, hogy Magyarország hozzon kiadáscsökkentő intézkedéseket az idei hiánycél teljesítése érdekében. Draskovics Tibor lapunk ezzel kapcsolatos felvetésére elmondta: az államháztartási tartalékot illetően a korábban gondoltnál kevesebb mentesítést javasol jövő héten a kormánynak. A kabinet élhet azzal a költségvetési törvényben biztosított lehetőséggel, hogy a kiadási előirányzatok felhasználását időben korlátozza, s egyéb, technikai jellegűnek tekinthető lépésre is számítani lehet - tette hozzá a pénzügyminiszter.
A költségvetési törvény értelmében januárban képeztek kétszázmilliárd forintos államháztartási tartalékot, amelyet a bevételek alakulásának függvényében szabadíthat fel a kormány a tételek mentesítésével. Eddig úgy gondolták, a kérdéses összeg felét mentesítik, de most Draskovics Tibor úgy látja, száz- és kétszázmilliárd forint közötti lehet az egyelőre el nem költhető összeg.
Az államháztartási kockázatok emelkedéséről tanúskodnak a januári és februári adatok. Ugyan az elfogadott költségvetés még úgy számol, hogy a központi költségvetési intézmények a tavalyi, zárolással csökkentett összeg 95 százalékának megfelelő forrásból gazdálkodhatnak, de a legfrissebb prognózis szerint az idén kiadásaik 155 milliárd forinttal haladják meg az éves előirányzatot. Erre vonatkozóan a pénzügyminiszter azt mondta, ez a kormányzati struktúraváltozás következménye, és a bevételekkel fedezik a kiadásokat. Az előrejelzés szerint a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok csupán kilencmilliárddal rosszabb egyenleggel zárhatnak év végén az előirányzathoz képest, januárban viszont 25 milliárd forinttal költöttek többet bevételeiknél. Ráadásul februárban is - egyelőre nem számszerűsített mértékben - megismétlődött a jelenség.
