Megváltoztatná a koalíció a pártfinanszírozást
A pártok finanszírozási rendszerének esetleges megváltoztatásáról kezdett egyeztetést a két koalíciós frakció - tudta meg a Világgazdaság. A lapunk által korábban már ismertetett, a kormányfő által megfogalmazott "megrendelés" - amely a politika pénzügyi viszonyainak átláthatóbbá tételét is szolgálja - három elemből áll. A lobbitörvény, illetve a cégek fantomizálását megakadályozni hivatott jogszabálytervezetekhez - a kormány ez utóbbi előterjesztést már elfogadta - kapcsolódna a pártfinanszírozás ügye is. Ám míg az első kettő koalíciós hatáskörben is megoldható, utóbbi elfogadása a parlamentben kétharmados többséget igényel. Ehhez képest már a koalíción belül sincs egység abban: a 2006-os választásokhoz közeledve van-e értelme vállalni, hogy hozzányúljanak a kampánypénzek kezeléséhez.
Ebben a kérdésben nem kezdeményezhet a kormány, így egyelőre az MSZP és az SZDSZ képviselőcsoportjai keresik a megoldásokat. Lapunk információ szerint már szövegtervezet is készült, s a pártok gazdálkodásához is hozzányúlnának, változtatnának a számviteli, elszámolási renden. A jelenlegi rendszer szerint a bevételek tagdíjakból és az állami támogatásból adódnak össze. A pártok gazdasági tevékenységet is folytathatnak, pénzeszközeiket értékpapírba fektethetik. Költségvetésük nagyobb hányadát az állami támogatás teszi ki.
A legproblémásabb a kampányidőszakok finanszírozása. A korteskedéshez hozzájárul az állam - összesen százmillió forinttal -, ám ez az összeg 1994 óta nem követte az inflációt. Egy 1997-es törvénymódosítás a visszafogott kampányt szolgálta volna, amikor kimondta: jelöltenként egy, azaz összesen maximum 368 milliót forintot fordíthatnak a pártok kampányra. Köztudott, hogy ennyiből nem oldhatók meg a kampányok, és az ellenőrzés lehetőségei is korlátozottak. Az Állami Számvevőszék csak azt tekintheti kampánykiadásnak, amit az adott párt annak minősít.
A pártok vezetői minden alkalommal elismerik, nem folytatható tovább az "álságos magatartás", változtatni kell a szabályokon, de az elmúlt években azt is rendre hozzátették: "a jelenlegi politikai légkörben erre nincs esély". A mostani újabb "forduló" kapcsán annyit tudni: felmerülhet, hogy a pénzügyi ellenőrzés "valódi" legyen, s akár kapcsolódjon hozzá keményebb jogi szankció. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy a ma már "nevetségesen alacsony" limiteket, sőt akár az állami támogatást is felemeljék, ám utóbbiról elismerik, politikailag mindig ez a nehezebben vállalható lépés.
