BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Miért olyan hangosak a tévében a reklámok?

Az Index által megkérdezett kereskedelmi csatornák, illetve a közszolgálati televízió munkatársai nem tagadták, hogy a reklámblokk hangosabbnak tűnik, mint a rendes műsorfolyam, azt viszont cáfolták, hogy a hirdetéseket nagyobb hangerővel sugároznák. A trükk az, hogy a reklámok készítői különböző hangmérnöki módszerekkel manipulálják a reklámok hangsávját.

Nagyon egyszerűen magyarázva arról van szó, hogy míg egy filmben vagy más műsorban a hangsáv elég széles dinamikai tartományban mozog (azaz nagy a távolság a halk és hangos zörejek között), a reklámokban a halkabb hangokat fölerősítik, közelítik a hangosabbakhoz. A maximum jelszint így nem változik, továbbra is azonos lesz a műsoréval, tehát valóban nem hangosabb a reklám, az átlagos hangerő viszont nagyobb lesz, az emberi fül emiatt mégis hangosabbnak érzékeli a hirdetéseket.

"A csatorna hangját a technika standardoknak megfelelően továbbítjuk, a hangerő legfelső tartományát a specifikációknak megfelelően állítjuk be. Nem veszünk át olyan hirdetést, ami túllépi a határértékeket" - mondta el kérdésünkre Fazekas László, az RTL Klub sajtófőnöke, aki azonban megjegyezte, hogy a hirdetők a hangstúdióban úgy manipulálják a reklámokat, hogy azok minél hangosabbnak tűnjenek, sőt a csatorna is hasonló módszerrel készíti ajánlóit és önreklámjait.

"A reklámblokk nagyobb hangereje ingererősség-változást okoz, ami egy esetleg összefolyó ingerfolyamból kiemeli a hirdetést" - magyarázta az Indexnek Kósa Éva pszichológus, az audiovizuális média és a személyiség viszonyával foglalkozó, Szemben a képernyővel című könyv egyik szerzője.

"Emellett azoknak a nézőknek a figyelmét is magára vonja, akik addigra már teljesen passzív befogadó állapotba kerültek. A mozgás, a hangerősség, hangminőség változása mind figyelemmegragadó elem, és a reklámokban fel is használják ezeket az eszközöket. Lehet, hogy zavaró, de a figyelmet felkelti, így a célt akkor is eléri, ha esetleg bosszantó, és az ember a távirányító után nyúl" - magyarázta Kósa Éva.

Emiatt van az is, hogy a televíziós műsorok közül a reklámok keltik fel először a gyerekek érdeklődését, ráadásul ők kontroll nélkül fogadják be azokat, mondta a pszichológus, hozzátéve: nem véletlen, hogy a skandináv országokban már nem lehet gyerekműsorok előtt, közben és után reklámokat sugározni. Kósa Éva szerint ezeket az eszközöket pozitívan is fel lehet használni, például a Szezám utca alkotói is ezt tették, az oktatás és a faji előítéletek elleni nevelés érdekében.

A reklámok hangsávjának manipulálása ellen is először a gyerekek védelmében hoztak törvényeket, Hollandiában már évek óta nem lehet manipulálni a hangsávot a gyerekeknek szóló műsorszámokat megszakító reklámok esetében. Ausztráliában egy törvénytervezetben felvetették a módszer betiltását is, de végül nem szavazták meg ezt a javaslatot. Magyarországon azonban nem foglalkoztak a törvényalkotók ezzel a jelenséggel.

"Az Országos Rádió és Televízió Testület nem szabályozza a reklámok hangerejét és nincs ezzel foglalkozó ajánlás sem" - erősítette meg az Index kérdésére Vékony Éva, az ORTT szóvivője. (Index)







Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.