Milliárdokba kerül a kézbesítés

Évről évre folyamatosan csökken azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek a postás viszi házhoz az ellátásukat, ám még így is több mint kétmillió főt tesz ki ez a kör. Nem olcsó mulatság ez, hiszen a Magyar Posta Rt. jelenleg utalványonként 200 forintot kér a kézbesítésért, amit még a tízforintos papír- és előállítási költség is tetéz. Éves szinten négymilliárd forint körül alakul a nyugdíjak házhoz szállítása. Nem beszélve arról, hogy a nyugdíjfolyósító igazgatóságon havonta 14-15 napon át tartó munkával állítják ki és manuálisan csomagolják az utalványokat - mondta lapunknak Gondán Csaba, a jogi főosztály vezetője. A költségek növekedésétől is tartani lehet: az MP Rt. már felvetette ezt, sőt azt is, hogy legyen kételemű a tarifa. Ez azt jelentené, hogy a fix tétel mellett bizonyos ezrelékes díjat is felszámítanának.

A Világgazdaság más forrásból szerzett információi szerint a központi költségvetés kiadásainak mérséklése érdekében az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) felvette a kapcsolatot a pénzügyi tárcával, megoldást keresve a kérdésre. A jelenlegi álláspont szerint azonban nem tervezik, hogy általánossá teszik a banki átutalást. Az első takarékossági lépést az jelentette, amikor tavaly novemberben a 13. havi nyugdíj esedékes hányadát, valamint a kiegészítő emelés öszszegét nem külön, hanem a rendes járandósággal egy utalványon küldték ki a nyugdíjasoknak. Így lesz ez a most márciusi kifizetések esetében is. Ez a döntés több száz millió forintos megtakarítást jelent a büdzsének.

Jelenleg csaknem egymillió nyugdíjasnak van bankszámlája, mintegy kétszáz pénzintézetnél. A legtöbbet - havonta átlagosan 650 ezret - az OTP vezeti, ezzel 70 százalékos részesedést tud magáénak a piacon. Az ONYF a kiadások csökkentéséről a bankkal is tárgyal, megvitatva, milyen módok és eszközök alkalmazásával lehetne növelni a nyugdíjak folyószámlára történő utalását. Egyebek között azt javasolta a pénzintézetnek, hogy az idősebbek részére dolgozzon ki egy speciális számla- és bankkártya-konstrukciót, amely kedvet csinálhat a nyugdíjak pénzintézeti átutaltatásához. Információink szerint az egyeztetések ebben az ügyben várhatóan még az év első felében lezárulnak.

Egyelőre nincs teljes egyetértés szakmai körökben abban, hogy mennyire szükségszerű a pénzintézeti átutalások erőteljesebb szorgalmazása. Egyes elemzések szerint az idősek gyakran azért nem kívánnak szakítani a nyugdíjfizetés hagyományos módjával, mert a postás az egyetlen ember, aki rájuk nyitja az ajtót. Mások azért nem akarnak banki ügyfelek lenni, mert túlságosan magasak a számla fenntartásával, a pénz kivételével kapcsolatos járulékos költségek, messze meghaladják a postásnak fizetett borravaló összegét. Arról nem is beszélve, hogy sok kistelepülésen nincs is a közelben bankfiók vagy pénzkiadó automata. Más érvelések szerint az idő fogja megoldani a problémát, mert egyre több olyan ember megy nyugdíjba, akinek aktív korában is volt már bankszámlája, nem idegen tehát számára az ilyesfajta konstrukció. Az eddigi tapasztalatok is arra utalnak, hogy lassan bár, de folyamatosan nő a bankszámlával rendelkező nyugdíjasok száma. Míg például 2002 végén 783 ezren voltak, addig az idén januárban már 936 ezren.