Minőségbiztosítási charta a k+f-ben

A tudományos kutatók és az őket alkalmazó intézmények, vállalatok számára egyfajta minőségbiztosítási okiratnak szánja az Európai Bizottság azt a dokumentumot, amelynek tervezetét a héten ismerteti Brüsszelben az illetékes biztos, a szlovén Janez Potocnik. A tudományos charta aláírásáról szabadon dönthetnének az egyes intézetek és kutatók, és aki alávetné magát az unió által megfogalmazott szabályoknak, az egyfajta minőségi garanciaként hivatkozhatna erre a tényre névjegyén, levélpapírján és más nyomtatványokon. A charta első része a tudományos kutatók jogait és kötelességeit szabályozza. Ezek nagy része kézenfekvő: a szellemi jogokra vonatkozó törvények betartása, a plágium tilalma, a kutatási tevékenység jogi alapjainak ismerete. A közpénzek felelős és takarékos felhasználásának jegyében például duplikátumokat kell készíteni az eredményekről, és azok jelentőségét a nyilvánosság számára is el kell magyarázni.

A második részben a munkaadó és finanszírozó intézmények kötelességei között kiemelt szerepet kap a családbarát munkaidőmodellek támogatása, és - a meglehetősen elterjedt rövid távú megbízásokkal szemben - a szakemberek hosszú távú alkalmazásának követelménye. A számos kutató által felesleges tehernek tekintett oktatás megítélését is javítani szeretné az unió; a munkaadók feladata lenne, hogy megtalálják az optimális arányt a kutatás, illetve az óraadás között. A harmadik rész a kiválasztás és az alkalmazás feltételeit rögzíti, és lényegében a teljes esélyegyenlőség megvalósítását célozza.

Fontos pontja a tervezetnek, hogy az EU központi ellenőrző intézményt hozna létre, amely a charta megsértése esetén segítséget adna az érintetteknek.