BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nagyon magas a munkaadói tb-járulék

Magyarországon az élőmunka terhelését tekintve - nemzetközi összehasonlításban - igen magas a munkaadói társadalombiztosítási járulékok mértéke. Így, bár a munkavállalói tb-terhek és az szja átlagosnak mondható, a nettó bér mégis csupán alig fele a teljes munkaerőköltségnek.

Hazánkban a többi fejlett országgal összehasonlításban a második legmagasabb a munkaadókat terhelő tb-járulékok aránya a teljes munkaerőköltségen belül - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban közzétett felméréséből, amely a bérterheket tekintette át. A tanulmány szerint egy egyedülálló, átlagos keresetű dolgozó esetében, akinek nincs gyereke, Franciaország állhat a dobogó legfelső fokára a maga 28,2 százalékos mutatójával, míg hazánkban a teljes munkaerő-költség 26,9 százalékát teszi ki a vállalkozókat terhelő, a foglalkoztatottak után fizetendő tb-járulék. Az OECD átlaga alig több 15 százaléknál, igaz, a visegrádi országok, a lengyelek kivételével, egymáshoz közeli értékeket tudnak felmutatni.

Olyannyira magas a munkaadói tb-teher, hogy ez a tétel ellensúlyozza a munkabérre rakódó másik két elvonást, az szja és a munkavállalói járulék többi országhoz képest alacsonyabb voltát a teljes munkaerőköltségen belül. Így Magyarországon a teljes munkaerőköltség közel 46 százalékára rúg az elvonások mértéke. Hazánkban tehát majd kétszer annyiba kerül egy alkalmazott a vállalkozónak, mint amennyit végül is nettó bérként megkap. Ennél nagyobb rés a nettó bér és a munkaerőköltség között az OECD-országok esetében csak Belgiumban, Német-, valamint Svéd- és Franciaországban van, míg a visegrádi államokban 2-3 százalékponttal alacsonyabb a mérték a hazainál.

Az országok közötti "elvonási sorrendhez" hozzá kell tenni, hogy azok egyedülálló, átlagos keresettel rendelkező és gyermektelen alkalmazottra igazak. Más eredményekre jutottak a felmérést végzők, amikor egykeresős és kétgyerekes háztartásban élő személy esetét vizsgálták. Ebben az esetben az egyes országokban más és más, gyermekhez kötődő kedvezmények vannak a személyi jövedelemadó-rendszerben, ezek teljesen felborítják az előző esetnél adódó sorrendet. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, ha a három elvonás arányát nézzük a teljes munkaerőköltséghez viszonyítva, ráadásul a lengyeleknél a hazánkénál nagyobb ez a ráta. A továbbiakban a másik két elvonási módot, a személyi jövedelemadót és a munkavállalói tb-járulékot illetően már csak az egyedülálló, átlagos keresettel rendelkező és gyermektelen alkalmazott esetét tekintjük.

Magyarországon a bruttó bér 12,4 százalékát kellett befizetnie tavaly szja-ként egy ilyen személynek, amely ugyan a régióban újfent a legmagasabb érték - a lengyelekének duplája -, de a fejlett országokon belül korántsem mondható kiemelkedőnek, sokkal inkább átlagosnak. Ennek oka, hogy azokban az országokban, ahol rossz az adómorál, könnyebben kijátszhatók a szabályok - ez jellemző az átmeneti országokra -, ott a közvetett adókat, köztük az szja-t nem részesítik előnyben az adórendszeren belül. Itt inkább az indirekt adók - mint például az általános forgalmi adó vagy a fogyasztási adó - kapnak nagyobb súlyt.

Végül essen szó a munkavállalói társadalombiztosítási terhekről. Itt Magyarország szintén a középmezőnyben helyezkedik el: a bruttó bér 13,5 százalékát kitevő összeget kellett tavaly leróni az állammal szemben ilyen jogcímen, ez alig egy százalékponttal haladja meg az OECD-átlagot, és szinte hajszálnyira azonos a mérték a szlovákoknál és a cseheknél. Ezzel szemben Lengyelországban a bérre rakódó terhek főként a munkavállalókat sújtják tb-járulékok formájában, olyannyira, hogy Lengyelország valamivel elmaradva Hollandia mögött a második legmagasabb munkavállalói tb-teherrel sújtja a foglalkoztatottakat.

Utóbbi két adó- és járuléknem a munkavállalóra hárul, így tanácsos összegezni. Az OECD tanulmányából látható, hogy Magyarország a fejlett államok átlaga körüli terhet vet ki az alkalmazottak bére után, és nem sokkal többet kap kézhez a hazainál a csehországi vagy szlovákiai dolgozó, Lengyelország viszont inkább a munkavállalóra hárítja a terhek nagyobbik részét. Kiemelendő, hogy hazánkban a szlovákokhoz és a csehekhez hasonlóan a családban élő, gyermekes személy jóval kevesebb teherrel számolhat, mint az egyedülálló, gyermektelen illető - köszönhetően a bőséges szja-kedvezményeknek.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.