BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nagyon magas a munkaadói tb-járulék

Magyarországon az élőmunka terhelését tekintve - nemzetközi összehasonlításban - igen magas a munkaadói társadalombiztosítási járulékok mértéke. Így, bár a munkavállalói tb-terhek és az szja átlagosnak mondható, a nettó bér mégis csupán alig fele a teljes munkaerőköltségnek.

Hazánkban a többi fejlett országgal összehasonlításban a második legmagasabb a munkaadókat terhelő tb-járulékok aránya a teljes munkaerőköltségen belül - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban közzétett felméréséből, amely a bérterheket tekintette át. A tanulmány szerint egy egyedülálló, átlagos keresetű dolgozó esetében, akinek nincs gyereke, Franciaország állhat a dobogó legfelső fokára a maga 28,2 százalékos mutatójával, míg hazánkban a teljes munkaerő-költség 26,9 százalékát teszi ki a vállalkozókat terhelő, a foglalkoztatottak után fizetendő tb-járulék. Az OECD átlaga alig több 15 százaléknál, igaz, a visegrádi országok, a lengyelek kivételével, egymáshoz közeli értékeket tudnak felmutatni.

Olyannyira magas a munkaadói tb-teher, hogy ez a tétel ellensúlyozza a munkabérre rakódó másik két elvonást, az szja és a munkavállalói járulék többi országhoz képest alacsonyabb voltát a teljes munkaerőköltségen belül. Így Magyarországon a teljes munkaerőköltség közel 46 százalékára rúg az elvonások mértéke. Hazánkban tehát majd kétszer annyiba kerül egy alkalmazott a vállalkozónak, mint amennyit végül is nettó bérként megkap. Ennél nagyobb rés a nettó bér és a munkaerőköltség között az OECD-országok esetében csak Belgiumban, Német-, valamint Svéd- és Franciaországban van, míg a visegrádi államokban 2-3 százalékponttal alacsonyabb a mérték a hazainál.

Az országok közötti "elvonási sorrendhez" hozzá kell tenni, hogy azok egyedülálló, átlagos keresettel rendelkező és gyermektelen alkalmazottra igazak. Más eredményekre jutottak a felmérést végzők, amikor egykeresős és kétgyerekes háztartásban élő személy esetét vizsgálták. Ebben az esetben az egyes országokban más és más, gyermekhez kötődő kedvezmények vannak a személyi jövedelemadó-rendszerben, ezek teljesen felborítják az előző esetnél adódó sorrendet. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, ha a három elvonás arányát nézzük a teljes munkaerőköltséghez viszonyítva, ráadásul a lengyeleknél a hazánkénál nagyobb ez a ráta. A továbbiakban a másik két elvonási módot, a személyi jövedelemadót és a munkavállalói tb-járulékot illetően már csak az egyedülálló, átlagos keresettel rendelkező és gyermektelen alkalmazott esetét tekintjük.

Magyarországon a bruttó bér 12,4 százalékát kellett befizetnie tavaly szja-ként egy ilyen személynek, amely ugyan a régióban újfent a legmagasabb érték - a lengyelekének duplája -, de a fejlett országokon belül korántsem mondható kiemelkedőnek, sokkal inkább átlagosnak. Ennek oka, hogy azokban az országokban, ahol rossz az adómorál, könnyebben kijátszhatók a szabályok - ez jellemző az átmeneti országokra -, ott a közvetett adókat, köztük az szja-t nem részesítik előnyben az adórendszeren belül. Itt inkább az indirekt adók - mint például az általános forgalmi adó vagy a fogyasztási adó - kapnak nagyobb súlyt.

Végül essen szó a munkavállalói társadalombiztosítási terhekről. Itt Magyarország szintén a középmezőnyben helyezkedik el: a bruttó bér 13,5 százalékát kitevő összeget kellett tavaly leróni az állammal szemben ilyen jogcímen, ez alig egy százalékponttal haladja meg az OECD-átlagot, és szinte hajszálnyira azonos a mérték a szlovákoknál és a cseheknél. Ezzel szemben Lengyelországban a bérre rakódó terhek főként a munkavállalókat sújtják tb-járulékok formájában, olyannyira, hogy Lengyelország valamivel elmaradva Hollandia mögött a második legmagasabb munkavállalói tb-teherrel sújtja a foglalkoztatottakat.

Utóbbi két adó- és járuléknem a munkavállalóra hárul, így tanácsos összegezni. Az OECD tanulmányából látható, hogy Magyarország a fejlett államok átlaga körüli terhet vet ki az alkalmazottak bére után, és nem sokkal többet kap kézhez a hazainál a csehországi vagy szlovákiai dolgozó, Lengyelország viszont inkább a munkavállalóra hárítja a terhek nagyobbik részét. Kiemelendő, hogy hazánkban a szlovákokhoz és a csehekhez hasonlóan a családban élő, gyermekes személy jóval kevesebb teherrel számolhat, mint az egyedülálló, gyermektelen illető - köszönhetően a bőséges szja-kedvezményeknek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.