Nem az orosz G7-tagságra
Elutasítják a világ legbefolyásosabb gazdaságait tömörítő G7 csoport vezetői, hogy Oroszország teljes jogú tagságot kapjon a szervezetben. Az indok: az orosz gazdaság csupán a 16. legnagyobb a világon, s ráadásul az elmúlt években egyértelműen letért a szabad piacgazdaság, illetve a jogállamiság erősítésének útjáról - számol be a Bloomberg. Értesülések szerint főleg az amerikaiak vetik el az orosz tagságot, a németek engedékenyebbek lennének.
Moszkva 2006-ban töltheti be először a legbefolyásosabb politikai hatalmakat tömörítő G8 csoport elnöki tisztségét, s mivel eddig mindig az az ország adta a G7 elnökségét is, amelyik a G8-ét, az orosz vezetés szerette volna elérni, hogy jövőre teljes jogú tagságra tehessen szert a G7-ben is. Az orosz pénzügyminiszter és a jegybankelnök már jelenleg is részt vehet egyes G7-rendezvényeken (akárcsak tavaly október óta Kína képviselői is), de csupán részleges tanácskozási joggal: a záróközlemények öszszeállításába és a közös politikák kialakításába nem szólhat bele. A G8-ban viszont az orosz tagság most is teljes körű.
Az 1971-ben az amerikai, a német, a francia és a brit pénzügyminiszter által a világgazdaság legfontosabb aktuális problémáinak megtárgyalására létrehozott laza vitaklub 1973-ban Japánnal, majd 1986-ban Kanadával és Olaszországgal bővült ki, s fokozatosan intézményesedett. Jelenleg évi négy főbb rendezvényt tart, az állam- vagy kormányfők csúcstalálkozóját, illetve a pénzügyminiszterek és a jegybankelnökök tanácskozásait. A legközelebbi G7-találkozót áprilisban tartják Washingtonban a pénzügyi tárcák vezetői, az idei csúcsra júliusban a skóciai Gleneaglesben kerül sor.
A G7-re elemzők szerint egyre nagyobb nyomás nehezedik a kibővülés irányában. Kína gazdasága már ma is nagyobb, mint Kanadáé, s pénzügyi szinten sok elemző szerint indokolt lenne a legnagyobb feltörekvő gazdaságok (például Brazília vagy India) bekapcsolása is. (VG)
