Oldódó offshore-gondok
A kormány az akadálymentesítési adócsomag keretében egyértelmű jelzést küld az offshore cégek felé megtartásuk érdekében. Amennyiben ugyanis a parlament a tervek szerint néhány hét múlva jóváhagyja a javaslatot, úgy 2006. január 1-jétől nem számít bele az iparűzési adó alapjába a kamat- és a jogdíjbevétel - érzékeltette a jogszabályváltozás lényegét Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.
Mint ismert, az uniós tagsággal összefüggésben 2005 végén megszűnik a hazai offshore szabályozás: a jelenlegi négyszázalékos társaságiadó-kulcs a többi vállalkozásra érvényes mértékre, 16 százalékosra módosul, és iparűzési adót is kell fizetniük az érintett vállalkozásoknak. A mintegy 680 offshore vállalat többsége csoporton belüli finanszírozást vagy licenctevékenységet végez, amelyért kamat-, illetve jogdíjbevételt könyvelnek el. A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága (NVMT) ezért korábban azt szorgalmazta, hogy a kapott jogdíjak után a mostani ötvenszázalékos adómentességi mértéket 75-re emeljék, a csoportfinanszírozásnál a fizetendő kamat esetén szintén ugyanígy változzon az adómentes rész, ezzel lényegében a társaságiadó-kulcs megnégyszereződése ellenére a tényleges adóterhelésük nem emelkedne. Egy éve Draskovics Tibor pénzügyminiszter lapunknak elismerte, hogy Magyarországnak érdeke ezen vállalatok megtartása, ugyanakkor a múlt év végén elfogadott adótörvényekben még nem szerepeltek az NVMT által szorgalmazott jogszabály-módosítások. Noha ezeket most sem sikerült elérniük, és marad az "ötvenszázalékos szabály", az iparűzési adó területén kapott - minden más vállalkozásra érvényes - könnyítés az offshore cégek többségében megoldja a problémát, ezért vélhetően kisebbségben lesznek azok, akik kivonulnak Magyarországról - jósolta lapunknak Kelemen János, az NVMT adó- és vámbizottságának elnöke. A PricewaterhouseCoopers partnere hozzátette: örvendetes, hogy már jóval év vége előtt törvényt alkothat erről az Országgyűlés. (BR)
