Pármai sonka csak floridai naranccsal
Brüsszel és Washington is saját győzelmeként értékelte a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) döntését, amelyben az unió földrajzi eredetvédelmi rendszeréről foglalt állást. A WTO-kereset alapja az volt, hogy az unióban a bejegyzést a termelő tagországában, az ország nyelvén kell megtenni, s a termék nevének más uniós nyelvre fordított alakja is védelmet élvez. Ennek következtében a Ceské Budejovice-i sör, a Budejovicky német és amerikai alakja, a Budweiser is védett, ez ellen az Anheuser-Busch cég emelt kifogást. A WTO bírái úgy ítélték, az EU nem alkalmazhatja ezt a fordítási szabályt, ha a védett termék nevének lefordított alakja egy bejegyzett márkanévvel összekeverhető. Így az Amerikában gyártott sör továbbra is viselheti a Bud, Budweiser nevet - ebben az esetben márkavédjegyként, amelyet az EU húsz tagországában jegyeztek be.
A döntés értelmében a földrajzi árujelzés, illetve a bejegyzés rendszere megmaradhat, de azt az EU-nak ki kell terjesztenie az unión kívüli termékekre is. Az uniós kék-sárga embléma így a jövőben nemcsak a pármai sonkán vagy a fetasajton helyezhető el, de - a bizottsági bejegyzési procedúrát követően - akár a floridai narancson vagy a brazil kávén is. Washington a döntés ez utóbbi elemét üdvözölte, míg az Európai Bizottság azt emelte ki, hogy a WTO lényegében szabályainak megfelelőnek ítélte a földrajzi árujelzők rendszerét.
Az uniós rendszer 1992 óta működik, a lajstromra azóta több mint hétszáz termék került fel. A nálunk korábban eredetvédelmet élvező termékek bejegyzését a csatlakozás után az uniós szabályoknak szerint kellett megújítani a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. A bejegyzést követően az Európai Bizottság megerősítéséig ideiglenes védelemben részesülnek a termékek. (VG)
