Pengeváltás a puhább paktumról
Tizenhat pontos listával állt a huszonötök elé tegnap Luxemburg. A soros elnökség - részben egyes kormányok nyomásgyakorlását tükröző - javaslatai pontos helyzeteket írnak le, amelyek esetén a tagállamoknak akkor sem kell pénzbüntetésre számítaniuk, ha megsértették az euró stabilitását megőrizni hivatott paktum államháztartási hiányra vonatkozó szabályát.
A háromszázalékos plafon a Reuters által ismertetett kritériumok alapján túlléphető például természeti katasztrófa, vagy más, nem a tagállam fiskális politikájából következő túlköltekezés miatt, illetve strukturális, elsősorban nyugdíjreform teljesítése idején. (Budapest azt kezdeményezte, hogy a nyugdíjreform ne számítson a deficitbe.) Elvárják továbbá, hogy az államadósság az engedélyezett szint (a GDP 60 százaléka) alatt legyen, hogy a strukturális deficit alacsony maradjon, s kedvező konjunktúra idején a kormány fegyelmezett gazdaságpolitikát folytasson.
A listán nem szerepelnek ugyanakkor a franciák által kezdeményezett védelmi kiadások, sem az uniós költségvetésbe történő befizetések, amelyet Berlin javasolt. Hans Eichel német pénzügyminiszter azzal az érvvel sem hatotta meg Luxemburgot, hogy a német újraegyesítés költségeit is le kellene vonni a deficit összegéből. A németek és a franciák üdvözölték a listát, míg a puhítások egyik fő ellensége, Karl-Heinz Grasser a Reuters beszámolója szerint úgy nyilatkozott: az indítvány fejlődés ugyan, ám az többnyire rossz irányba mutat. Ezzel elemzők is egyetértenek: a Nemzetközi Valutaalap után a Standard & Poor's hitelminősítő figyelmeztetett: a szabályok puhítása a fiskális fegyelem lazulását hozza, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja nemcsak a valutaunió, de a tíz tavaly csatlakozott EU-tag hitelbesorolását is. A megegyezés azonban még távoli, s a tegnap esti, az euróövezet 12 országának részvételével zajló tanácskozás után a mai, huszonötös ülésen is élénk viták várhatók.
Az elnökségnek és az Európai Bizottságnak mindenesetre az áll érdekében, hogy legkésőbb ma megegyezés szülessen. A következő lépés ugyanis a március 22-23-i Európai Tanács, ahol a tagországok a legmagasabb - kormány- és államfői - szinten zsarolhatják Brüsszelt - vélekedik a Reuters elemzője.
